A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum
Bencsik János gyűjtései nyomán a múzeumba került tárgyak képezik. A gyűjtemény és az archívum anyaga a cigányság kutatói számára máshol nem elérhető, kuriózumnak számító adatokat szolgáltat. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba főként Lükő Gábor, Dankó Imre, Bencsik János és Martyin Emília jóvoltából. A magyarországi románok történetének és néprajzának kutatása az 1970-es évektől a Békés megyei múzeumi szervezet hatáskörébe tartozik országos gyűjtőkörrel. A megyei fenntartású intézmény Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megye román közösségei történeti múltjának, népi kultúrájának vizsgálatát két főállású muzeológus alkalmazásával végzi. Feladatuk a román nemzetiségre vonatkozó néprajzi tárgyak, történeti dokumentumok, valamint a szellemi kultúra emlékanyagának gyűjtése mellett a magyarországi románság története és néprajza különböző területeinek publikációkban való feldolgozása, kiállításokon és előadásokon történő bemutatása, népszerűsítése. A néprajzi gyűjtemény részét képező román anyag egységet alkot a Munkácsy Múzeumban lévő román gyűjteményrészekkel, hiszen ezek elhelyezése a mindenkori raktározási lehetőségek függvénye volt. így tehát az Erkel Ferenc Múzeum román nemzetiségi tárgyi anyaga, általános adattára és hangzós anyagtára a Békés megyei román bázismúzeum szerves része. Nem elhanyagolható, hogy a múzeum közel 14 000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyüjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós gyűjtemény) is rendelkezik. A múzeum nyilvántartásában szereplő hangfelvételek felülmúlhatatlan értéket képviselnek a néprajzi, nyelvészeti, népköltészeti, népzenei kutatások számára. A 40 db hangszalagon és 276 kazettán hallható gyűjtések, valamint az újabb gyűjtéseket tartalmazó, digitális formában megőrzött felvételek számos magyar, román és cigány néphagyományt, szokást, hiedelmet őriznek meg. Az 1910-es években épült múzeumépület két (helytörténeti és néprajzi) raktárában a történeti gyűjteményt, a néprajzi gyűjtemény egy részét, a történeti dokumentációs anyagot és az adattárak anyagát tároljuk. A raktári folyosón a múzeum könyvtárát, numizmatikai gyűjteményét és archív fotótárát helyeztük el. A könyvtári anyag egy része a múzeum irodáiban kapott helyet. A képzőművészeti műtárgyak a Kohán Képtár raktárában, a néprajzi és régészeti tárgyak pedig a gyulavári raktárban, valamint a Dürer Terem pinceraktárában vannak. E három raktár (Kohán Képtár raktára, Dürer Terem pinceraktára, gyulavári raktár) Gyula város tulajdonát képezik, amit a 2005-ben kötött szerződés szerint ingyenesen használ az Erkel Ferenc Múzeum. Ennek fejében az 162
