A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum

Dankó Imre kiterjesztette a múzeum gyűjtőkörét a Gyula környéki településekre, s ezeket időszaki kiállítások bemutatásával sikeresen bekapcsolta a múzeumi vérkeringésbe. Azt mondhatjuk, hogy kimagasló

Erkel Ferenc kézírása Manuscris de Erkel Ferenc

közművelődési tevékenységet végzett, melynek eredményeként ugrásszerűen megnőtt a múzeum látogatóinak száma is.

Az ő nevéhez kötődik a jubileumi évben, 1960-ban az első Erkel- kiállítás megnyitása. Tevékenysége idején került múzeumi kezelésbe a vár. Dankó nem értett egyet a múzeumi anyag várba költöztetésével, mivel szerinte a vár a felújítás után sem volt alkalmas állapotban a múzeum elhelyezésére. Dankó Imre 1964-ben távozott Gyuláról, melynek fő oka éppen a múzeum várba költöztetésével kapcsolatos döntés volt.

Az intézmény újra megyei kezelésben (1962-től napjainkig)

Agyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. február 15. és július 1. között, még Dankó Imre igazgatása alatt, több lépésben került át az állami irányítás alól a megyei tanács kezelésébe, amikor a megye öt múzeumából (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Békés, Szarvas) békéscsabai központtal létrejött a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Ez egyrészt a megyei szakemberek szakmai koordinálását, a gyűjtőterület mélyebb átfogását jelentette, másrészt viszont az intézmény elveszítette korábbi önállóságát.

A gyűjteményeket a Dankó utódaként 1964-ben Gyulára érkező Szilágyi Miklós történész-néprajzos muzeológus költöztette jelenlegi helyére, a vár melletti Kossuth u. 17. sz. alatti volt óvodaépületbe 1966-ban, miután tevékenysége első állomásaként 1965-ben megnyílt a várban az első régészeti állandó kiállítás Parádi Nándor rendezésében. Az átköltözés után két évvel, 1968-ban adták át a múzeum épületével egybeépített kétszintes kiállítóhelyet, mely később (1970-ben) a Dürer Terem elnevezést kapta. A kiállítócsamok egy Kohán-kiállítással nyílt meg. Szilágyi Miklósnak jelentős szerepe volt abban, hogy a Kohán-hagyaték Gyulára került, mellyel megalapozták a mai Kohán Képtár létrejöttét.

150