A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum
minisztériumi irányítás alatt, egészen 1962-ig, a megyei múzeumi szervezet megalakításáig. Lükő Gábor fő érdemei között tartjuk számon a tematikus kiállítások rendezését. Képzőművészeti tárlatokat rendezett, melyek sorában bemutatta a gyulai születésű Kohán György művészetét, továbbá néprajzi, várostörténeti és nemzetiségi kiállításokon tárta a látogató elé a gyűjteményi anyagot, de ezekhez más múzeumoktól is kölcsönzött tárgyakat. Megszervezte a múzeumbaráti kör elődjét, a Múzeumi Bizottságot, melynek szorgalmazására megkezdődhetett a vár régészeti feltárása Pa- rádi Nándor régész vezetésével. Néprajzi tárgyi és szellemi anyagot gyűjtött a Gyula környéki településeken, gyarapítva ezzel a múzeum néprajzi gyűjteményét és adattárát. Elkezdte a múzeum anyagának leltározását. A Lükő által bevezetett leltárkönyvek alapján folytatódott a későbbi leltározási munka is - Lükő leltárkönyveit ma is használjuk a tárgyak azonosítására. 1956 tavaszán megnyitotta a Gyula és a Körösköz története című első állandó várostörténeti kiállítást. Lükő Gábor Gyuláról való távozásában nagymértékben közrejátszott, hogy 1956- ban ellenforradalmi szervezkedéssel vádolták, amit a vezetés nem bocsátott meg neki, ezért állást cserélt Dankó Imrével, a bajai múzeum igazgatójával. Az 1958-ban Gyulára érkező Dankó Imre nevéhez köthető a „múzeumi hetek” rendezvénysorozat, amelynek példájára született meg az azóta országosan megrendezett Múzeumi Hónap. Átszervezte a múzeumbaráti kört, emlékművet emelt Mogyoróssy tiszteletére, és a megye több helyszínén emléktáblákat avatott a megyéhez kötődő jeles személyiségeknek, mint pl. Arany Jánosnak, Táncsics Mihálynak, Bartók Bélának és Márki Sándornak. Elindította a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozatot, amelyben lehetőséget biztosított az aktív értelmiségieknek Gyula és a megye történeti, néprajzi, irodalmi szempontú kutatási eredményeinek publikálására. Meggyőző személyiségével a múzeum köré tudta vonni a helybeli kultúra iránt fogékony embereket, bekapcsolta a munkába az Erkel Gimnázium helytörténeti szakkörét. A Kiss Anikó vezetésével működő szakkörben kezdte meg a kutatómunkát például Kosa László akadémikus. Erkel Ferenc 148
