A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum
kialakítását. Hiába fordult azonban sajtó útján a gyulai polgársághoz, értelmiséghez, hiába javasolta az ásatásokhoz szükséges költségek megteremtésére egy régészeti egyesület létrehozását, szavai nem találtak meghallgatásra. A megoldást Beliczey István, egykori békéscsabai országgyűlési képviselő és a megye főispánja javaslatában látta, ami azt tartalmazta, hogy a megye támogatná egy, a megyeszékhelyen létesülő új megyei múzeum létrehozását, amelynek alapja lehetne Mogyoróssy meglévő gyűjteménye. A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat megalakulása és a megyei múzeum működése Gyulán (1874-1920) Miután Mogyoróssy felhívásai a városnál nem találtak visszhangra, 1872-ben, a Békés című lap hasábjain kifejtette, hogy a múzeum nincs méltó helyen az iskolában, majd az 1873. május 5-én tartott megyeházi gyűlésen ő maga kezdeményezte a megyei múzeum megalapítását, melyhez a gyulai múzeum anyagát ajánlotta fel. Ugyanezen a gyűlésen számolt be arról a kezdeményezéséről, hogy gyűjtést szervezett Haan Antal békéscsabai festőművész itáliai régiséggyűjteményének megvásárlása érdekében. Ezzel a gyűjteménnyel is gyarapodhatna a leendő megyei múzeum anyaga. Javasolta egy régészeti-történeti egyesület létrehozását, amelynek tagdíjaiból finanszírozhatóvá válnának az új megyei intézmény működésének költségei. Mogyoróssy János ajánlatát az akkori közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston támogatása után a megye közgyűlése 1874. február 9-én elfogadta, így 1874. augusztus 3-án megnyitotta kapuit a Békésvármegyei Múzeum. A gyulai múzeum így 1874-től 1920-ig megyei múzeumként működött, igazi fenntartója pedig az első 20 évben a Göndöcs Benedek apátplébános munkájának köszönhetően 1874. június 18-án létrejött Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat lett, melynek elnökévé Göndöcs Benedeket, múzeumőrré, vagyis a megyei múzeum igazgatójává pedig Mogyoróssy Jánost választották meg. A Társulat az alakulás évétől évkönyvet jelentetett meg saját kiadásban. Az 1874-75-ben megjelent első kötetben Zsilinszky Mihály szerkesztő, társulati elnök beszámol a Társulat keletkezéséről, majd ugyanennek a kötetnek a II. fejezetében a Társulat megalakulásával kapcsolatos dokumentumokat olvashatjuk. A Társulat működésének 20 éve alatt (1874-1894) 17 évfolyamot megélt kötetsorozatban megjelent tanulmányok alapműveknek tekinthetők, nélkülözhetetlenek a megye régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi kutatása szempontjából. A kötetsorozat 136
