Cs. Szabó István: Református temetés, temetők, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Közösségi temetés

„egybe művelnek", de a fejfák egymás mellett, sírköznyi távolságra helyezkednek el. Ha üres sírhely található közben - férj-asszony között fiuknak-lányuknak -, abba káposztapalántát ültetnek.

47 Zsadányban a sírásásnál „sok ember megjelenik, rokonok, jóbarátok, ismerősök, szomszédok, tisztelők 10-50 fő körűiig. A módosabbak ételt-italt is vittek ki nekik. Nem kellett szólni senkinek, mindenki tudta a tisztessíget, ment magátúl. Ha közbe berúgott valaki, hazamegy, ha nem, hát viszik. Temetískor ők osztán a sírbehúzók, ott lapáttal, meg kapával jelennek meg. Az özvegy, a gyerekek, családtagok egy-egy hantot dobnak be a sírba".™ Zsákán a sírásás „kalákába" megy - az asszonyok temetésénél kevesebben, a férfiakénál többen vesznek részt ebben a tevékenységben. A résztvevők ételt-italt kapnak kint a temetőben, ők végzik a sírbehúzást is. A sírhantok hosszúak, keskenyek, koszorúállvánnyal ellátottak.

49 Régen szokásban volt - Gyomán utoljára 1987-ben hallottam ilyet -, hogy a „bejelentő" vagy „funerátor", illetve a család részéről egy „tekintélyes férfi" megköszönte a sírnál a részvétet, tisztességtételt a megjelenteknek. A XIX. század első harmadában így írt erről Kis Bálint „ Tudós Tiszteletes Prédikátor": „Mikor vége lett a temetésnek némely helyeken szokásban volt, kivált a Békés vármegyei részen, hogy a szomorú felek részéről a funerátor megköszönte a tisztességtételt a jelenvoltaknak, ezeknek nevekben pedig a kántor vagy a rektor kijelentette, hogy óhajtottak volna örvendetesebb dologban szolgálni, de ezt is szeretettel teljesítették, kívánt a szomorodottaknak vigasztalást, a többeknek pedig békességes életet s annak idejiben boldog halált. Igy eloszlottak. Temetés után a sírásók és atyafiak a halottas torba meghivattak, melyre a tehetősebbek mint 47 Juhász Sándor református lelkipásztor (Vésztő) közlése és Cs. Szabó István megfigyelése. 48 K. NAGY 1986, 160-161. p. 49 Jordán Sándor közlése, Zsáka.