Juhász Irén: A Vésztő-Mágori-domb (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006)

Latin nyelvű kőtöredék a 12. századból - Steinfragment mit lateinischer Inschrift (12. Jh.) - Fragmentary stone in Latin from the 12th century fizet." Ez az összeg megfelelt a legtöbbet fizető Békés megyei helység - Békés - tizedének. Az aradi káptalan 1358. évi oklevelében közvetve értesülünk a monostor létéről. Hermann csolti (Cholch) apátról van szó Németi birtok határosai között. A 14. században a leszármazott Abrahámfiak szerepelnek az okiratokban. 1357-ben a váradi káptalan előtt kötött egyezségben találkozunk a monostor és a birtokos nevének említésével. Ekkor a monostor temploma Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. 1383-ban említik utoljára a csolti monostort. Az Abrahámfiak megosztoztak Békés megyei javaikon: .....Vésztő birtokon... a Körös folyón lévő két malomról oly módon készítettek egymás közt felosztást, hogy a Csolt (Cholta) birtokon a monostor oldalán fekvő malom... Miklósé lett." Majd e század végén ismeretlen okok miatt megszűnik a monostori élet, a területet a szomszédos Mágorhoz csatolják (innen maradt fenn a domb neve). Mágornak nem volt temploma, ezért a falu a hajdani monostor temp-