Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

nyomtatványok kísérnek. A festmény- és grafikai anyag mellett egyre nagyobb publikációt kap az ereklye- és dokumentumgyűjtemény. 2004ben jelent meg az ezt bemutató Munkácsy a békéscsabai múzeumban című kétkötetes minikönyv. A 2004-es évben önálló kiállítást rendeztek Munkácsy és a fotográfia címmel, s vendégkiállítással szerepelnek Párizsban is Munkácsy és Párizs címmel. A budapesti Nemzeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban található fotógyűjteményekben olyan értékek vannak, mint Borsos József, Ellinger Ede, Klösz György, Kets'Keméthy Mihály (Washington), R. Dagron, E. Disdéri, P. Nadar (Párizs) portréi, Overbeck, Schabinszky László modellfotói. Ezeket a fényképeket már 1975-től népszerűsítik a Magyar Televízió, a Duna Televízió portréfilmjei és az említett kiállítások. Ki kell emelnünk még két tudományos értékkel bíró tárlatot: a Művészet Magyarországon 1830-1870 (1981), valamint az Aranyérmek, ezüstkoszorúk (1995) címűt. Az előbbit az Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetével együtt rendezte a Nemzeti Galéria (és bemutatta Munkácsy modellfotóit), az utóbbit önállóan. Az Aranyérmek, ezüstkoszorúk című kiállítás a művészkultusz és műpártolás tárgyi emlékeit mutatta be, így a Munkácsyereklyéket és dokumentumokat is. Fontos ezek őrzése, számontartása, de egyet kell értenünk a kiállítás rendezőivel: a díjak, a kitüntetések, a korabeli hivatalos elismerések önmagukban nem biztosítják az utóéletet, a halhatatlanságot. Munkácsy csak egyike a 19. század nagyjainak, kortársaival együtt kell őt és művészetét értékelnünk. Ami benne példamutató: az örökös kíváncsiság, a múltra építkező újítás, a mélységes élet- és emberismeret, a humánum. Ez teszi ma is korszerűvé.