Gyarmati Gabriella: Munkácsy. Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

hogy perspektívája és architektúrája hogyan fog majd hatni, jóra fordult... Most már jöhetnek azok, akik földrengésről és katakliz­máról beszéltek és meg fogják látni, hogy oszlopaim és derék figuráim ugyancsak meg­állnak talpukon, jobban, mint ők maguk! Egyszóval azt remélem, hogy sikert aratok, s hogy semmiségekért gyötörtem maga­mat."(l 1) 1888-tól kifejezetten műkereskedője kí­vánságára fog a holland életképfestészet által inspirált kosztümös zsánerképekhez, melyek alkotói nyelvezete igen száraznak és merev­nek tűnik a szalonképek érzékletes előadás­módjához viszonyítva. 1891. Hozzáfog az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. Az erősen narratív megoldású műhöz külön­böző embertípusokról nagyszámú fotótanul­mányt készíttet Miskolcon és Mezőkövesden Schabinszky László fényképésszel. 1893-ban fejezi be a munkát, amelyben két Munkácsy­díjas fiatal magyar festő, az elismerésben 1888-ban részesülő Pataky László és az

Next

/
Thumbnails
Contents