Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Kovács Imre

temről. Továbbra is újságírással foglalkozott. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt tagja, 1945­től főtitkára. Részt vett az ellenállási mozga­lomban. Időközben olyan művei jelentek meg, mint a Kivándorlás (1938), Kolontó (1939), A parasztéletforma csődje (1940), Elsüllyedt ország (1945). 1946-ban a Parasztpárt alel­nöke, országgyűlési képviselő. 1947-ben lemondott, elhagyta az orszá­got, először Svájcban, 1949-től az Egyesült Államokban élt. Ezidőben a polgári irodalom számos képviselője mellett az emigrációt vá­lasztották a népi írók mozgalmának azok a tagjai is, akik „harmadik utas" elképzeléseket képviseltek 1945 után, és ezért szembefor­dultak a „fordulat éve" körül bekövetkezett átalakulással. Kovács Imre is ezek közé tar­tozott. Washingtonban a Szabad Európa Bizott­ság kutatóintézetének munkatársa lett, majd 1954-ben a SzEb-nél a Szabad Európa sajtó­osztály munkatársa. Közben a Harvard Egye­temen filozófiát és történelmet hallgatott.

Next

/
Thumbnails
Contents