Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Erdélyi József

többek között a Nyugatban, a Magyar Csillagban, a Korunkban jelentek meg. 1934-ben részt vett a népi írók debreceni bemutatkozásán. Közöttük találta meg a helyét, a Válasz munkatársa lett. 1937-ben Hörcsög című verséért izgatás vádjával két hónapi felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték. 1938-ban elkobozták a Fehér torony című kötetét. Egyre inkább szélsőjobboldali pártokkal került kapcsolatba. 1944-ben nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, mígnem 1947-ben önként jelentkezett idehaza, s háromévi börtönre ítélték. Erdélyi József lírájában tulajdonképpen a költői népiesség hagyományait újította fel, Petőfi példájához tért vissza. A hagyományos formát azonban modernebb érzékenységgel töltötte meg. Versei gyakran mitologikus szemlélettel közelednek a világhoz. Testvéri érzésekkel vegyült el a természetben és a szegények világában, sokszor a nyomorba sülylyedt paraszti tömegek keserűségét és vágyait szólaltatta meg. Verseiben gyakran az otthontalanság érzése is megjelenik. A harma-