Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Györffy István

1937) című tanulmányait. Irodalmi igénnyel megformált történeti-néprajzi írásait a Nagykunsági krónika (1922) című könyve tartalmazza. Bátky Zsigmonddal és Viski Károlylyal együtt szerkesztette és részben írta A magyarság néprajzát (1933-37). írásai nagyban hatottak Erdei Ferenc műveire is. Több jelentős műve, könyve már csak halála után jelent meg, a Magyar nép - magyar föld (1942), Magyar falu - magyar ház (1943) című gyűjteményes kötetekben. 1970-ben alapították a róla elnevezett kitüntetést, a Györffy István Emlékérmet. RÓLA SZÓLÓ ÍRÁSOK: K. Kovács László: Györffy István irodalmi munkássága (Népr. Ért. 1939), Vargyas Lajos: Györffy István az Alföld etnográfusa (Budapest, 1955), Ortutay Gyula: Györffy István (írók, népek, századok. Budapest, 1960), Illyés Gyula: A magyar nép tudósa (Ingyen lakoma. Budapest. 1964), Selmeczi Kovács Attila: Györffy István élete és munkássága (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest. 1984), Rékasy Ildikó: Györffy István életművének irodalma. Bibliográfia (Szolnok, 1989).