Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Szabó Pál

lyóiratot indított, a Kelet Népét (1935-1938), egy tanyai tanítóval, Barsi Dénessel, meg egy fekete bojtárral, Sinka Istvánnal együtt. Ez a lap nagy szerepet játszott a népi írók mozgalmának történetében. Ebben vonult fel írásaival a népi értelmiség jelentős része, készülve a jövendőre. Emellett az 1939-ben megalakuló Nemzeti Parasztpárt elnöke lett. Közben novellákat és regényeket írt, köztük a Lakodalom (1942), Keresztelő (1943), Bölcső (1943) című regényeket - 1948-tól összefoglaló nevén: a Talpalatnyi föld-eX, melyből nagysikerű film is készült. A régi dél-bihari falu talán legnagyobb, legteljesebb epikai rajza ez a trilógia, melyben a szegényparasztság emberi nagyságát lírai telítettséggel ábrázolja, anélkül, hogy sorsát idealizálná. Szabó Pál a második világháború után is - túl az ötvenen - az élet teljességében élt, szerkesztőként, politikusként, s mindenekelőtt íróként. 1946-ban Biharugrától végleg Budapestre költözött. 1945 után a Paraszt Újságot szerkesztette, amely a későbbiekben a Szabad Földbe olvadt bele; ennek 1955-ig fő-