Szabó Ferenc szerk.: Banner János emlékezete (Békéscsaba – Szeged, 1989)

Emlékülés Békés, 1988. március 1. - Megnyitó a „Banner János élete, munkássága és Békés megyei kapcsolatai" c. kiállításon, a Jantyik Mátyás Múzeumban (Molnár Imre)

egyre magasabbra ívelő pályájának. Banner János munkássága a múltba sokkal messzebb mutat, vezeti visszafelé tekintetünket, hozzájárul mint kiváló néprajzos és régész az ismereteink bővítéséhez. A múlt megismerésének vágya vezette el Banner Jánost a néprajzhoz és régészethez már a békési diákévek időszakában. Sok írásában, visszaemlékezésében utalt erre a tényre, számos értekezésének — például doktori disszertációjának — volt békési témája. Családi, rokoni kapcsolatok, néprajzi, régészeti kutatások fűzték Banner Jánost Békés városához és a megyéhez. Ennek a kapcsolatnak számos beszédes bizonyítéka látható a kiállításon, amelyek arra utalnak, hogy jól ismerte a békési embereket, ezt a tájat és szívesen jött ide látogatóba, jött néprajzosként és régészként kutatni, feltárni az emberek szokásait, vizsgálni a népi építészet emlékeit, régészként kutatni a múlt földbe temetett emlékeit és olyan nagyszerű megközelítéssel megszólaltatni az előkerült leleteket, ahogy a professzor úr megfogalmazta: „A cserép igazat mond, ha nem mi akarunk beszélni helyette." O mindig tartotta magát ehhez az alapvető, régész munkájában nélkülözhetetlen igazsághoz. Néprajzi és régészeti kutatásaiban a leletek, tárgyak megfigyelései beszédessé váltak, avatott vallatójuk számára a lehető legtöbbet mondták el egy emberi közösség jelenéről vagy múltjáról. Banner János kutatásai nem voltak öncélúak, nem szűk szakmai közönség számára készültek. A tanítványok számára példamutatóan kerültek a publikációk sorába a feltárt néprajzi és régészeti értékek, közkinccsé válva menekültek meg az enyészettől és felejtéstől, váltak az utókor számára használható értékké. A fiatalok, mindenekelőtt a tanulók (középiskolások és egyetemisták) és a középkorúak Banner János néprajzi munkáiból az előző generációk életét, küzdelmét ismerhetik meg, a régészeti munkáiból pedig olyan korok embereinek életét, amelyről írásos forrásaink csak nagyon elvétve vagy egyáltalán nem adnak hírt. Banner János a múltat kutatta, de munkássága a mának és jövőnek szól. Történelemórára kívánkoznak a vitrinekben látható tárgyak és dokumentumok, de a mának és jövőnek is üzennek. Hirdetik az ember alkotó kedvének törhetetlenségét, átmentik a múlt értékeit a mába és a jövőbe, felidézik egy nagy tudású, szerény, közvetlen, családjához, rokonaihoz és Békéshez kötődő ember, Banner János emlékét. Az itt kiállított fotók, tárgyak és dokumentumok emberi közelségbe hozzák Őt és emlékét. Ezt a szót: „emlékét", esetében valahogy nehezen lehet kimondani, pedig elkerülhetetlen. A mai napon Banner János emlékének adóztunk, munkássága előtt tisztelegtünk. Az emlékülés keretében felidéztük munkáit, kutatásait és eredményeit. Most egy emlékkiállítás megnyitására kerül sor, az érdeklődők, rokonok jelenlétében. Méltó módon akarunk ezzel is megemlékezni annak az embernek a munkásságáról, életéről, akinek pályája Békésről indult, szakterületén nagy magasságokba ívelt, és itt is zárult le, amikor 1970. október 25-én Banner János utolsó nyilvános szerepléseként személyesen nyitotta meg a „Várak Békés határában" című kiállítást. Lehet, ez csak a véletlen műve volt, hogy így történt, de mutatja azt az igazságot, amit Banner Jánosról mindig tudtunk és ő is sokszor kifejezett, hogy