Szabó Ferenc szerk.: Banner János emlékezete (Békéscsaba – Szeged, 1989)

Banner János két tanulmánya - Apátfalva néprajzi vázlata (Sajtó alá rendezte: Tóth Ferenc)

lakosság a Maros szigeteire menekült, melyek közül kettőt az üldöző kurucokról ma is „Nagykurucnak" és „Kiskurucnak" hívnak. Mielőtt végleg elhagynánk Apátfalvát, vessünk egy pillantást a Maros másik részére is. A hömpölygő folyó, a lomhán forgó vízi kerekekkel zakatoló malom, a legelésző libanyáj ostoros pásztorával, a szelíd fűzfák valami leírhatatlan szépséget vásárolnak itt az Alföld szívében is a messzi Székelyföldön eredő folyóra. Magyar szentnek tornya, Keresztjének orma, Reménységnek fénysugarát Magyaroknak ontsa! Banner János a Csanád megyében folyó régészeti ásatások pénzügyi fedezetét az ismeretterjesztő előadások bevételével is próbálta gyarapítani. Az apátfalvi néprajzi témagyűjtést 1925-ben végezte, gyűjtőútjára Kelemen Ferenc makói tanár is elkísérte. A Makói Friss Újság riportere szerint fináncoknak nézték Apátfalván a néprajzi kutatókat. A vetítéssel kísért előadás szövegét Kelemen Ferenc ajándékozta a makói múzeumnak. A fényképfelvételeket Broda Sándor restaurátor készítette. Az eredeti üveg negatívok megsemmisültek. A korabeli 9x9 cm-es fekete-fehér diaképek a szegedi egyetem régészeti intézetéből a József Attila Múzeumba kerültek. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a Banner-hagyatékban szintén őriz egy teljes apátfalvi fényképsorozatot. A közölt képeket ebből válogattuk. Banner Jánosnak szándékában állt Apátfalva néprajzának részletes feldolgozása is, a Csanádvármegyei Könyvtár sorozat indításakor, 1926-ban a tervezett kiadványok között szerepel. A kézirat közreadásakor elhagytuk a diaelőadással járó megjegyzéseket és a közleményt alcímekkel tagoltuk. Tóth Ferenc