Szabó Ferenc szerk.: Banner János emlékezete (Békéscsaba – Szeged, 1989)

Emlékülés Békés, 1988. március 1. - Néhány gondolat Banner Jánosról és munkásságáról — megnyitóként (Szabó Ferenc)

Néhány gondolat Banner Jánosról és munkásságáról — megnyitóként SZABÓ FERENC Békés megye névadó városa kiemelkedő szerepet töltött be az 1888. már­cius 6-án Székudvaron született Banner János életében. (Székudvar Arad vármegyében, a Nádor csatorna mellett, a mai országhatártól mintegy tizen­kettő, innen Békéstől légvonalban kb. 27-28 kilométerre fekvő község. 1919 tavaszáig Gyula vonzáskörzetébe tartozott. Román neve: Socodor.) Körülmé­nyei úgy alakultak, hogy a Körösök vidékén nőtt föl, itt élte meg az egyéniség­formáló éveket, egészen a gimnáziumi érettségiig. Anyai ágon a családi szálak Békés legelső gyógyszerészéig, az 1821-ben „A Fehér Hattyúhoz" elnevezéssel patikáját itt megnyitó Koricsánszky Mihá­lyig követhetően ehhez a városhoz kötötték. Korán elhalt édesanyja szerepét — mint ő maga tanúskodik róla családi önéletrajzában — már iskolás kora előtt békési nagynénjei, a Wieland-család vette át a szeretetteljes nevelésben. Ebben a városban, a település kis számú, de számos tagjában rangos kisvárosi minősé­get képviselő értelmiségének termékeny humanista légkörében, kiemelten a békési református gimnáziumban (amely a felekezeti türelmetlenséget nem hagyta elhatalmasodni falai között — ilyen panaszai a római katolikus Banner Jánosnak sem voltak) kapta meg az életre szóló szemléleti indíttatást. A békési rokonságnak, a békési környezetnek köszönhető az a sok-sok közvetlen tapasztalat, amellyel az ifjú Banner János megismerte az alföldi, a gyengébb termelési lehetőségekkel küszködő s még földhiánnyal is sújtott Körös vidéki parasztság különböző rétegeinek mindennapi életét, mentalitá­sát. Ezzel együtt ismerte meg a paraszti gazdálkodás és kultúra minden lénye­gesebb összetevőjét, amelyek azután későbbi kutatásaiban témákként szerepel­tek (építkezés és lakásbelső, viselet, közlekedés vízen és szárazon, halászat, népi vízgazdálkodás, a művelődő-olvasó paraszt, a hatalom és a parasztság, a paraszti társadalom tagozódása a szerszámanyag s általában a tárgyi világ tükrében stb.). Nem egy témakörre felkaphatjuk a fejünket, mert időszerűsé-

Next

/
Thumbnails
Contents