Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Néprajz - Dankó Imre: Cserépedények Kötegyánban

A gyűjtött anyagból egyedi darabokként meg kell említenünk egy nagy, fekete, alul gömb, feljebb téglaalakú, kétfülű, bedörzsölt díszes gyertyamártót, egy nagy leveses fazekat, egy fekete edény kancsót, a már említett tintatartót és egy szilkét. A gyertyamártót bedörzsölt virágai alapján nádudvari edénynek vehetjük.18 Több gyertyamártó nem is került elő a faluban. A nagy leveses fazék díszítményei miatt érdemel figyelmet. Oldalából kiemelkedő, anyagából készült abroncs díszei ujjnyomkodásos díszítéssel vannak teli. Emellett szurká­­lásos díszítést is találhatunk rajta.19 Meg kell említenünk egy fekete kancsót is, ami azonban díszítetlen lévén nem valószínű, hogy nádudvari készítmény. In­kább valamelyik közelebbi fazekasközpont fekete edényei közül került Köte­­gyánba.20 A tintatirtó gondos megmunkálása miatt érdemel figyelmet. Két szívalakú lapját áttört rácsdíszes oldalfal fogja össze Az alsó lap alatt három lábacskája, a felső lapon pedig két kerek nyílása van. Az egyikben lyukgatott tetejű porozó, a másikban pedig a széles peremű tintatartó van elhelyezve. Az egész készítmény zöld mázú. Felirata (bekarcolt): Szabó F 1862.21 Szép íróka dísze miatt említjük meg az egyik szilkét. Egyfülű gömbedény, sötétbarna máz­zal. Leegyszerűsített virágmotívumai fehér festékkel készültek. A díszített felületet többszörös körbefutó, ugyancsak fehér körvonalak határolják. Ezek is írókával készültek.22 Visszagondolva az elmondottakra megállapíthatjuk, hogy a cserépedény kultúra kötegyáni pusztulása is népéletünk gyors átalakulásának egyik tanú­­bizonysága. 18 59. 120. 1. — Érdekes, hogy ajándékozója (Szabó Károlyné, Kötegyán, Kossuth u.) „cserép­­puttony”-nak mondta, nyilvánvalóan nem ismerte már az edény eredeti hivatását. A dara­bokra tört edény össze volt drótozva, ma már restaurált. 19 59. 215. 1. — „Lakodalmas fazék", belül mázas, eredetileg, drótozott edény. Oldalán a főzéstől füstös. Nagy István (Kötegyán, Keskeny u. 9.) ajándéka. Magassága 41, alapatméröje 19, száj­átmérője 28,5 cm. 20 59. 147. 1. — Ajándékozója korsónak mondta, de sokan mások a községben kannának, kantá­nak mondták. Magassága 20, alapátmérője 10,5, szájátmérője 10,8 cm. Eredetileg tej, majd pe­dig hulladékzsiradék tartására használták. Díszítése nincsen. Borsós András (Kötegyán, Tán­csics u. 23.) ajándékaként került a múzeumba. 21 59. 137. 1—3. — Magassága 6,5, hossza 18, szélessége 15,5 cm. özvegy Szabó Józsefeié ajándaiként került múzeumunkba. (Kötegyán, Kossuth u. 28.) Általánosan elterjedt használati 'tárgy volt. 22 59. 93. 1. — Ajándékozója szerint (Fazekas Gergely, Kötegyán, Vasút u. 30.) régi erdélyi edény. Etelhordásra használták. Magassága 17, alapátmérője 9, szájátmérője 14 cm. 98

Next

/
Thumbnails
Contents