Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Néprajz - Dankó Imre: Cserépedények Kötegyánban

A gyűjtött anyagból egyedi darabokként meg kell említenünk egy nagy, fekete, alul gömb, feljebb téglaalakú, kétfülű, bedörzsölt díszes gyertyamártót, egy nagy leveses fazekat, egy fekete edény kancsót, a már említett tintatartót és egy szilkét. A gyertyamártót bedörzsölt virágai alapján nádudvari edénynek vehetjük.18 Több gyertyamártó nem is került elő a faluban. A nagy leveses fazék díszítményei miatt érdemel figyelmet. Oldalából kiemelkedő, anyagából készült abroncs díszei ujjnyomkodásos díszítéssel vannak teli. Emellett szurkálásos díszítést is találhatunk rajta.19 Meg kell említenünk egy fekete kancsót is, ami azonban díszítetlen lévén nem valószínű, hogy nádudvari készítmény. Inkább valamelyik közelebbi fazekasközpont fekete edényei közül került Kötegyánba.20 A tintatirtó gondos megmunkálása miatt érdemel figyelmet. Két szívalakú lapját áttört rácsdíszes oldalfal fogja össze Az alsó lap alatt három lábacskája, a felső lapon pedig két kerek nyílása van. Az egyikben lyukgatott tetejű porozó, a másikban pedig a széles peremű tintatartó van elhelyezve. Az egész készítmény zöld mázú. Felirata (bekarcolt): Szabó F 1862.21 Szép íróka dísze miatt említjük meg az egyik szilkét. Egyfülű gömbedény, sötétbarna mázzal. Leegyszerűsített virágmotívumai fehér festékkel készültek. A díszített felületet többszörös körbefutó, ugyancsak fehér körvonalak határolják. Ezek is írókával készültek.22

Visszagondolva az elmondottakra megállapíthatjuk, hogy a cserépedény kultúra kötegyáni pusztulása is népéletünk gyors átalakulásának egyik tanúbizonysága.

18 59. 120. 1. — Érdekes, hogy ajándékozója (Szabó Károlyné, Kötegyán, Kossuth u.) „cserépputtony”-nak mondta, nyilvánvalóan nem ismerte már az edény eredeti hivatását. A darabokra tört edény össze volt drótozva, ma már restaurált.

19 59. 215. 1. — „Lakodalmas fazék", belül mázas, eredetileg, drótozott edény. Oldalán a főzéstől füstös. Nagy István (Kötegyán, Keskeny u. 9.) ajándéka. Magassága 41, alapatméröje 19, szájátmérője 28,5 cm.

20 59. 147. 1. — Ajándékozója korsónak mondta, de sokan mások a községben kannának, kantának mondták. Magassága 20, alapátmérője 10,5, szájátmérője 10,8 cm. Eredetileg tej, majd pedig hulladékzsiradék tartására használták. Díszítése nincsen. Borsós András (Kötegyán, Táncsics u. 23.) ajándékaként került a múzeumba.

21 59. 137. 1—3. — Magassága 6,5, hossza 18, szélessége 15,5 cm. özvegy Szabó Józsefeié ajándaiként került múzeumunkba. (Kötegyán, Kossuth u. 28.) Általánosan elterjedt használati 'tárgy volt.

22 59. 93. 1. — Ajándékozója szerint (Fazekas Gergely, Kötegyán, Vasút u. 30.) régi erdélyi edény. Etelhordásra használták. Magassága 17, alapátmérője 9, szájátmérője 14 cm.

98