Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Néprajz - Erdős Kamill: Cigánykutatók
rázslások, szokások, babonák mindenképpeni keresése mellett, elsikkadt a valóban értékes, „szürkébbnek” tűnő, mindennapi élet. Sajnos, világszerte ismert honfitársunk, Wlislocki Henrik is hajlamos volt túlzásokra, de munkássága egészét tekintve, úttörő jelentőségét kiemelve, méltán tekinthetjük őt az eddig élt legnagyobb cigánykutatónak.13 Büszkén említhetjük mellette másik hazánkfiát: Hermann Antalt,14 — míg a külföldiek közül: David Mac Ritchie,1"’ Francis Hindes^ Groome,16 H. T. Crofton,1' A. Colocci,18 T. R. Gjorgjevic,19 Ch. G. Leland20 nevét. Zömükben angolok. (Nem véletlen, hiszen a Gypsy Lore Society is Edinburghben alakult meg.) — Külön ki kell emelnünk a legendás hírű M. J. Kounavine orosz orvos — aki évtizedeket töltött kelet-európai cigányok körében21 — és A. B. Elyseeff néprajzkutató nevét.22 Az 1930—40-es években a franciák és a svédek is mind erőteljesebben kapcsolódnak be a ciganológiai kutatómunkába. Különösen a hitleri cigányüldözések, cigánykiirtások ellenhatásaként, szinte cigánykutatói reneszánszról beszélhetünk, mely figyelembe vehető mértékben a részvéten és a faji megkülönböztetés elítélésén alapult. 1949-ben, Franciaországban megalakult a „Cigány Tanulmányok Társasága” (L’association des Etudes Tsiganes),23 mely negyedévenként folyóirattal jelentkezik.24 Svédországban külön cigánybizottság alakul.25 — Az egyház is részt kér a munkából. A Német Szövetségi Köztársaságban (Evang.—luth. Pfarramt für den Dienst an Israel und den Zigeunern),26 Svájcban (Gypsy Gospel Mission)27 és az északi államokban inkább az evangélikusok, míg Franciaországban a katolikusok vették kezükbe a kezdeményezést. A Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban és Franciaországban28 időszaki folyóiratot, illetve dokumentumokat bocsátanak ki és misszionáriusaik szinte a világ minden részébe — ahol cigányok élnek — eljutnak. 1936-ban jelent meg a német Martin Block könyve Lipcsében.29 Mindezideig talán a legjobb összefoglaló munka. Szerzője, főként a Romániában élő vándor-cigányok életét tárgyalja. Kiemelkedő tevékenységet fejt, illetve fejtett ki — túlnyomórészt a Gypsy Lore Society Journal-jának hasábjain — a jugoszláv A. Petrovic,30 Vukanovic,31 (ethnographusok) R. Uhlik32 (nyelvész), a svéd C. H. Tillhagen33 (ethnographus), az angol B. Gilliat-Smith,34 R. L. Turner35 (nyelvé-13 H. W/lislocki: Vom wandernden Zigeunervolke. (Hamburg, 1890) Stb. 14 A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott ezigányösszeírás eredményei. — ennek kiséröszövege. (Budapest, 1895.) Stb. 15 David Mac Ritchie: The Gypsies of Catalonia. (JGLS. 1888. I. 1.) Stb. 16 Francis Hindes Groome: Brazilian and Shetland Gypsies. (JGLS. 1889.) Stb. 17 H. T. Crofton: Gypsy Life in Lancashire. (Manchester, 1877.) Stb. 18 A. Colocci: Gli Zingari. (Turin, 1888.) 19 T. R. Gjorgjevic: Die Zigeuner in Serbien. (Mitteilungen zur Zigeunerkiunde. Ethn. Mitt. aus Ungarn. — Budapest, 1903.) 20 öh. G. Leland: Gypsy Sorcery and Fortune Telling. (London, 1891.) Stb. 21 Wlislocki hivatkozása. (Pallas Nagy Lexikona. — Cigányok különmelléklet. XVI. old. — Budapest). 22 A. Elyseeff: The Gypsies of Asia Minor. (JGLS. 1889.) 23 Elnöke: P. Meile 24 A folyóirat neve: Etudes Tsiganes. (Paris) 25 Felelős: C. H. Tillhagen. (Stockholm.) 26 Vezető: Pastor Georg Althaus. (Braunschweig) — Kiadványuk neve: Die leuchtende Wolke. 27 Elnök: Victor T. Hasler. (Neuchatel.) — Kiadványuk neve: Zigeunerfreund. 28 „Cerde Ecclesia” par Pere J. Chatard. — Kézirat. (Lyon.) 20 Martin Block: Zigeuner. (Leipzig, 1936.) 30 A. Petrovic: Contribution to the study of the Serbian Gypsies. (JGLS. 1937. 1—2,) Stb. 31 T. P. Vukanovic: Gypsy Bear—Leaders in the Balkan Peninsula. (JGLS. XXXVIII. 1959 . 3—4.) Stb. 32 R. Uhlik: Iz Ciganske Onomastik«. (Sarajevu, 1955—56.) Stb. 33 C. H. Tillhagen: The Gypsy problem in Sweden. (JGLS. XXXVI. 1957. 3—4.) Stb. 34 B. Gilliat—Smith: Dialect of Erlides of Sofia. (JGLS. 2. IX. — 65.) Stb. 35 R. L. Turner: Transference of aspiration in European Gypsy. (Bulletin of the school of Oriental and African Studies, — XXII. 3, 1959, — London.) Stb, 86