Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Erdei Aranka: Adatok Békésmegye 1826/27 évi állami adózásához
Öszvér Sertés juh 3 éves 2 éves szám dica szám díca szám dica szám dica 1474 12 1314 16 5226 16 63 591 20 T Az állatállomány eloszlása nagyon egyenetlen volt. A jobbágygazdaságokban a ló már ebben az időben nagyobb szerepet játszott, mint a jármos ökör. Az egyes községek jegyzékei, amelyekben a jobbágy gazdaságok adatai részletezve vannak, azt mutatják, hogy a telkes jobbágyok rétegén belül is volt egy tehetősebb csoport és ez rendelkezett az állatállomány jelentős részével. A szántóterület nagysága a XVIII. sz. végén tovább növekedett. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés adatai szerint:8 Szántóföld Rét Szőlő holdakban embervágóban kapásokban 57 553 17 734 10 048 Az 1826/27. dicális összeírás alapján. Szántóföld holdanként 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. szám dica 9zám dica szám dica 63119 36 48 285 44 14 559 52 Rét embervágóban Szőlő kapásokban 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 3. oszt. szám dica szám dica szám dica szám dica 38 413 36 28 964 44 13 534 52 12 272 4 Egyéb adó alá eső haszonvételek. Állami adót fizettek a községi szárazmalmok után is. Eg'y-egy szárazmalom értéke egy dicát adott. A nagyhatárú községekben 10—20 szárazmalom is volt. Pl. Békésen 34, Magyar-Gyulán 16, Csabán 33, Orosházán 17, Szarvason 12. A megyében összesen 152 írtak össze. Felértékelték a méhkosarak számát is. Harminc méhkosár adott egy dicát. Különösen fejlett volt a méhészkedés Békésen és Dobozon. Összeírták a települések rendkívüli jövedelmeit is, amelyek a korcsmálás, mészárszék, borsajtó és különböző bérletekből folytak be. A közösségi haszonvételeket a legeltetést, a fuvarozást, tűzifa- és épületfavágást és nádlást is megadóztatták. 8 A Történeti Statisztikai táblázatok. A történeti stat. forrásai. Bp. 1957. 20. tábla. 74
