Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Helytörténet - Implom József: Toronyi Tamás

A gyulai vitézek Toronyi javaslatára Varsányig elébementek a töröknek. A véres ütközetben Toronyi hű szolgájával, Vastag Balázzsal együtt

Környül Is vétetett hatszáz tatároktól,

Krimiából kijött rút martalocsoktúl,

Toronyi is kezdi Kházi Khánt tisztelni,

Húsz font buzogánnyal fejbe köszönteni; trgyhogy széjjelesett a feje veleje,

Meg nem tartóztatta a sisak ereje.

Végre harc mezejét magyarok elnyerték,

S Pertafa seregét jól megvesztegették.5

Amikor végül is hosszú és elkeseredett harc után a „nyúlszívű” Kerecsényi kapitány fel akarta adni a várat, a gyulai vitézek Toronyi szavára elhatározták, hogy másnap hajnalban még egyszer rajtaütnek a törökön.

Toronyi az harcban halhatatlanságot

Vitt véghez, s másfélszáz tatárt agyonvágott,

És kétszázat fogva hajtott Gyula várba,

Rekesztette őket a setét barlangba.6

Mind setét estvéig vár alatt harcoltak,

Sok nemes vitézek Itten meg Is holtak,

Ami fájdalmasabb minden eset felett,

Egy török vitézzel a nagy bástya mellett’

Toronyi Tamás is harcba keveredett.

Amidőn dühösen ketten viaskodtak,

A nagy bástya alatt szörnyen vagdalkoztak,

Bástya leszakadván, őket úgy ütötte,

Hogy mindjárt megholtak, s a fal eltemette.

Ezzel a haranak Is mindjárt vége leve,

Mihelyest a halál ilyen nagy kárt teve.

Vastag Balázs urát felette siratta,

Gyászos kimúlását felszóval jajgatta,

Tulajdon kardjába beleereszkedett,

Éltének ekképpen ő is véget vetett."

Másnap Kerecsényi László hitre feladta Véggyula várát a töröknek.

2. Toronyi Tamás verses históriája tudtunkkal az első kiadás után 47 évre, 1354-ben jelent meg először ponyván.9 Addig is másolatban terjedt. Karácsonyi János gyulai születésű történetíró könyvtárával az 1807. évi kiadás tollal írt másolata került a Gyulai Városi Könyvtárba. Ez a másolat azonban a háborús események során elkallódott.

Gyula egyik legrégibb történetírója,- Komáromy Miklós 1834-ben megjelent „Értekezés Gyula várossáról és a hajdani gyulai várról” című könyvében a várvédők parancsnokai közt egy Moronyi Tamás nevű vitézt is említ.10 Vajon Komáromy nem az 1807-ben megjelent verses história Moronyi Balázsának a nevét írta el ugyanazon história Toronyi Tamására gondolva? Érdekes, hogy ugyanő később Moronyi Ferenc elestéről ír.11

Haan Lajos „Békés vármegye hajdana” című művében megemlíti, hogy Gyula határában van egy Baláserdeje nevű határrész: „nevét onnan kapta, mert itt vívott meg győzedelmesen Toronyi Tamás gyulai vitéznek Vastag Balás nevű szolgája egy Szulfikár nevű török vitézzel.”12

5 Vörös i. m. 52, 53.

"Vörös i. m. 61.

’ Vörös 1. m. 61.

8 Vörös i. m. 62.

9 PetriJk Géza, Magyarország bibUographiája III. 660.

“Komáromy i. m. 21.

11 Komáromy i. m. 25.

Haan Bajos, Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 193.

62