Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Régészet - Banner János: Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai

Azon a táblán, amelyen a darabot bemutatja, különösen egy törött példány ragadja meg a figyelmet. Ez Nagydémen, Veszprém megyében21 koravaskori kincsleletben került elő, amelynek ebbe a korba való sorolását — egyebek közt — egy hallstattkori madár alak is megkönnyíti.22

A balta épen maradt felső része, mint ez már Hampel eredeti közléséből is kitűnik23 24 csaknem tökéletes hasonmása a csorvási példánynak. A törés egyik oldalán látható kiszögellés nyoma pedig a mi sajátszerű példányunk utáni kiegészítést megengedi. Jól megállapítható ez az egy táblán közlés alapján.2' Ez a leletegyüttes mindenképpen meghatározza a balta korát, annak ellenére, hogy a lelet körülményeit nem ismerjük.

A csorvási balta kronológiai megálapításainak ingadozása aránylag kis időt jelent a bronzkor vége és a korai vaskor között még akkor is, ha a HB fokozatba soroljuk is. És ezt a beosztást a megyében talált leletegyüttesek sem cáfolják meg.

Az endrődi sisak (3. a.-b. kép) időrendi beosztása sokkal nagyobb utat tett meg első említésétől, 1876-tól, 1955-ig. Hol avarkorinak, hol bronzkorinak, végül, helyes beosztással koravaskorinak határozták meg s mind a hazai, mind a külföldi irodalomban többször is említették.

3. a. kép. Az endrődi koravaskori sisak. Leltári száma: 60.113.1.

21 Uo. 60. t. 1. ill. 6.

22 Hampel, Bronzkor HI. kt. CXCV. t. 18a.

23 Uo. 5. kép.

24 Foltiny, i. m. 60. t. 1. és 6.

3

33