Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Régészet - Banner János: Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai
Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai Banner János Budapest A Mogyoróssy János magángyűjteményéből fejlődött, 1868-ban alapított gyulai múzeum örömest csatlakozott ahhoz, a Römer Flóris által irányított mozgalomhoz, amely az 1876. évi VIII. Nemzetközi Embertani és Ösrégészeti Kongresszussal kapcsolatban, Hampel József elgondolásai szerint Budapesten rendezett kiállítás keretében az egész ország megyei, iskolai és magángyűjteményeiben jelentősnek ítélt régiségeket az Európából összesereglett szakembereknek bemutatta. A múzeum, a Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat és néhány lelkes műkedvelő részt vett abban a munkában is, amely a Römer szerkesztésében megjelent első hazai régészeti topográfiát, térképen is szemléltette.1 Két térképről tudunk. Mind a kettő a társulat nevét tünteti fel. Az egyiket2 Haán Lajos adatai alapján Sztraka Ernő csabai városi mérnök, a másikat3 — mint az alábbi levélből is kitűnik — bizonyára Mogyoróssy János útmutatása alapján Schmidt Károly gyulai mérnök rajzolta. Az előbbi az egész megyére, az utóbbi csak Gyula határára volt tekintettel. Sajnos, francia címeiken túlmenően éppen úgy nem tudunk róluk semmit, mint ahogy nem ismerjük azokat a leveleket sem, amelyeket, a Szarvas környéki leleteket a kiállításon is bemutató Benka Pál,4 továbbá Szívós Béla, Willim János és Wenckheim Károly — Römer Flórishoz intéztek, gazdagítva az egyébként eléggé szegényes térképet. Lehetett volna ez a térkép (1. kép) a beküldött adatok alapján lényegesen gazdagabb is, ha az egész őskorra, nem csupán annak egyes tárgyaira és jelenségeire szorítkozott és ha még ezeken belül is mindent figyelembe vett volna. A Rómer-féle — az egész Magyarországot ábrázoló — térképről külön választva megrajzolt, a megyei lelőhelyeket feltüntető részlet, helyi kutatástörténetünk szempontjából így is figyelemre méltó és ebben a formában itt kerül először az érdeklődők elé. Hogy milyen kevés az, amit ábrázol, azt már az az 1940-ben készült régészeti kataszter is mutatja, amelyet nem is a múzeumok leletanyagára, hanem csak a szakirodalom közléseire támaszkodva állítottunk össze.5 Mennyivel többet fog közölni az a térkép, amelyet Kovalovszky Júlia, most már a mai Békés megye területére vonatkozóan készít. Érdemes lesz annak idején a kettőt összevetni. Mennyire fontos és tanulságos lett volna, ha annak idején Pulszky Ferenc5 sem elégedett volna meg, húsz esztendő után, Römer Flóris térképének változatlan újra közlésével, hanem, az addig gyűlő újabb adatokkal is kiegészítve, újra rajzoltatta volna. A Rómer-féle Békés megyei vonatkozású levelezésből, minden egyéb elveszvén, nem lesz érdektelen az egyetlenként megmaradt Haán Lajos írta — 1 Fl. Römer, Carte préhistorique de Hongrie. — Compte-rendu de la. huitiéme session, Budapest, 1876. Budapest, 1878. 42. 1. utáni térkép. 2 la carte du coomté Békés, dréssée par l’ordre de la Société d’Archéodogie et d’Kis tói re de Békés, á Gyula. 3 La carte archeologique de la vilié de Békés-Gyula, 4 J. Hampel, Catalogue de l’exipeosition préhistorique des musées de province et des collections particuliéres de la Hongrie. Budapest, 1876. — Collection de M. Benka Pál á Szarvas, comté Békés. 105. 1. 5 Banner J. Régészeti kutatások Békés megyéden. Gyulai Dolgozatok, 2. Gyula, 1940. 9—11. 1. 6 Pulszky F., Magyarország archaeologiája. Budapest 1897. I. kt. 242. 1. utáni térkép. 29
