Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Az Erkel-jubileum - Csatkai Endre: Erkel Ferenc és Liszt soproni tanítványa

lett nem érdeklik, legfeljebb a pesti szerencsés lefolyású árvizet említi. Erkelről sokat ír és annak nevelői munkája érdekesen mutatkozik a sorokban, Liszt csak névleg kerül említésre. A könyvecskét Lipcsében az Arnold cég adta ki Reichenbach Mária 12 kőrajzával, a hónapok nevét kinyomtatva és sok fehér lapot hagyva a szöveg számára.

Az Erkel-órák szerdán és pénteken délelőtt voltak, előzőleg Vilma franciaórát kapott. 1878 újév után (talán másodikán) az első szerdán Erkel rossz kedvű volt („fand den Erkel schlechter Laune”), Beethoven F dur szonátájának (No. 6) második és harmadik tételét kellett voína játszania Vilmának, de az ünnepek miatt nem gyakorolt („so dass sie nicht recht gehen wollte”), Erkel ismét feladta; nagyon haragos lett a kislány és hazamenvén kerek 5 órát gyakorolta. Két nappal később pénteken Erkel elégedett volt a szonátával, az óra 11-tól 1-ig elhúzódott, ekkor Erkelért megérkezett Sándor fia, a kitűnő karmester,4 akit Vilma nagyon kövérnek talált és kevéssé tett rá jó benyomást, mint amikor a pódiumon áll. Sokat játszik egy Matejka nevű hegedűssel, nem szívesen egy nagyon ellenszenvesnek festett Hazslinszky Gusztávval, jár a házhoz Pap Elek nevű muzsikustanuló rokon is. Volkmannhoz5 a lányka zeneszerzés végett jár. Knappné nevű hölgy pénzt gyűjt a tanítványok sorában, hogy e tanáruknak arany óraláncot vehessenek újévi ajándékképpen. Következő szerdán Erkel előtt a lányka Beethoven első szonátájának (F moll) első tételét játszotta. Majd a rákövetkező pénteken a következő két tételt Erkel megelégedésére („zur Zufriedenheit vom Direktor”) Zenetörténetet Nikolics Sándornál6 tanul, akit ellenszenvesnek rajzol. Rákövetkező szerdán nem maradt soká az Erkel órán (valószínűleg más játszott), mert Volkmann órájára kellett gyakorlatot írnia. Estefelé felkereste Them Károly veterán zeneszerzőt7 ösztöndíj elnyerése miatt, de nem mutathatta be képességét, mert a mester zongorája rossz volt, megígérte, hogy inkább ő megy el Vilmáékhoz meghallgatni. Majd pénteken az Erkel-órában nyolckézre Weber Euryanthe operájának és a „Jubel” ünnepi nyitányát adták elő. Itt említi évfolyamtársnőit, Krautwald és Voigt kisasszonyokat. Az utóbbi Lisztnek egyik legkedveltebb tanítványa lett és férjhez ment Göllerich Liszt-növendékhez, Liszt utolsó éveiben a legszorosabb környezethez tartoztak; Göllerich megírta Liszt életrajzát is. 1936-ban Voigt Gizella ünnepi hangversenyen Liszt zongoráján játszott a budapesti díszhangverseny alkalmával.8 Pénteken Swoboda úr,9 Liszt és Volkmann tanítványa is bent tartózkodott az Er kel-órán, nagyon jó benyomást (einen ungleich guten Eindruck) tett Vilmára, bár nagyon képzelődő volt maga irányában, Beethoven G dur szonátáját meglehetősen jól adta elő. Rákövetkező szerdán a G dur szonáta utolsó tételét játszotta Erkel előtt, de ismétlésre felkapta, mert nem elég jól ment, nehéz lévén. Nyolckézre Weber Oberon és Mozart Figáró lakodalmának nyitányát játszották. A hónap utolsó napján nagyanyjával összetűzése volt, és ezért Volkmann óráján annak elégedetlenségét vívta ki, nagyon bosszankodott miatta.

Február első napja péntekre esett, Erkel nem tartotta meg az óráját más elfoglaltsága miatt. Este vendégek, köztük Szűk Lipót, neves csellóművész, Pap Elek tanára és a fiatal joghallgató Münnich Aurél, későbbi politikus. Következő szerdán Beethoven G dur szonátájának scherzóját játszotta az órában. Délután megvásárolta Bach hat kis praeludium-át. Már rákövetkező pénteken Erkel előtt a két elsőt el is játszotta a mester megelégedésére (zur Zufriedenheit von Erkel).

4 Erkel Ferenc negyedik fia (1846—4.900), később operaházi igazgató.

5 Volkmann Róbert (1815—83) Németországból hozzánk vetődött kiváló zeneszerző, szerenádjait ma is adják; Visegrád című szimfonikus zenekari műve a maga korában sűrűn szerepelt a műsorokon.

6 Nikolics Sándor (1835—95) fuvolaművész és akadémiai tanár.

7 Them Károly (18(17—86) neves zeneszerző, Tihany ostroma című operáját valamikor sokat adták.

8 Krautwald Jozefint Papp említi i. m. 25. lap; Voigt Gizellának terjedelmes fejezetet szánt 127— 152.

9 Bizonyára a később Szabados Károly néven ismert zeneszerzőt (1860—91) érti, aki Erkelnél és Lisztnél tanult. Viora című balettjét sokat adták régebben.

16