Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Néprajz - Domokos Sámuel: A kétegyházi Mioriţa-kolinda
és az újgörög népköltészet közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet M. Gast er,•* Paul Gore,28 29 valamint legutóbb Gálái László,30 aki a balladában olyan görög eredetű motívumokat lát, amelyek több román kolindában is megtalálhatók. Gáldi azonosítja a fiát kereső Máriát, a Mioritában szereplő pásztorral, aki halálának hírét el akarja titkolni anyjától. A Miorita ballada alkotó elemei idegen hatásánál a kutatók nem figyeltek fel az újgörög kleftisz-balladákban gyakran előforduló halál-házasság motívumra. Erre hívtuk fel a figyelmet legutóbb, anélkül, hogy adatokat hoztunk fel ennek bizonyítására.31 Felfigyeltünk arra, hogy a Miorifa variánsaiban nem általános a halálát anyja előtt elrejteni óhajtó pásztor részéről a királylánnyal való házasság emlegetése s hogy a legkülönbözőbb „menyasszonyok” szerepelnek, mint pl. „...sora Soarelui” (a Nap húga32); („Luat-a luna jumátate). $i stelutele mai toate”. (Elvette a fél Holdat, s majdnem az összes csillagocskákat33). Az újgörög kleftisz balladák halál-házasság motívumában nem szerepel királylány, hanem általában „a fekete föld”. íme néhány példa, amelyekben a haldokló kleftisz halálát el akarja rejteni anyja elől: A Tanasis Vlahos és Jannis Xilichiatos c. balladában34, a kleftisz arra kéri harcos társait, hogy ne mondják meg anyjának halála hírét, mondják azt, hogy: „az elátkozott erdőben megnősült Feleségül vette a földet, anyósa lett a kő, S a kavicsok lettek rokonai” A Mitros Vihalis c. balladában35 a haldokló Mitros azt üzeni Andrucos kapitánynak, hogy „üdvözli, de ne várja őt soha vissza, ne reménykedjék benne, Ne mondd meg, hogy harcban estem el, Mondd azt, hogy megnősültem s három feleséget vettem, Egyik kunduriai, a másik fivai, a harmadik, a legjobb pedig livadiai”. A betyár halála c. balladában a haldokló kleftisz arra kéri társait: „Ha látjátok anyámat, ki egy évben háromszor is megszidott, Ne mondjátok meg, hogy megöltem magam, Hanem mondjátok, hogy messze idegenben megnősültem”36. A kleftisz búcsúja c. balladában3' azt olvashatjuk: „Ha az anyák rólam valamit kérdeznek, Ne mondd meg, hogy elvesztem, én szegény meghaltam, Csak azt mondd, hogy megnősültem a sötét idegenben, A kő lett az anyósom, a fekete föld a feleségem, És ezek a férgek feleségem testvérei”. A Labardunias c. balladában38 a kleftisz anélkül, hogy anyját említené, azt írja búcsúlevelében, hogy a pasa meghalni küld Szófiába s: „Feleség helyett a fekete földet veszem el, a kő lesz a menyem, S ezek a kis kövek is rokonaim lesznek”. Az újgörög kleftisz-balladák halál-házasság motívuma, amint a fenti példákból kiderül, nem sok egyezést mutat formailag a Miorita ballada hasonló motívumának elemeivel, de megegyezik ezzel lényegében, illetve a motívum tartalmában, hiszen mindké,t nép népballadáiban a motívum azért keletkezett, hogy az anyát megkíméljék a fia halálhírétől. Hogy a motívum formai alkotóelemei mennyire megváltoznak átvételkor, kölcsönzéskor, kiderül a moldvai csángóknál feljegyzett A pakulár c. 28 Literatura popularä rominá, 1883, 478—479. 1. 29 Idézi Lucian Dumbravä, i. m. 73 1. 30 Les echos roumains des MoiOOÁoyiCt néo-helléniques. Byzantinoslavica, 1950. I. évf. I. száma, 1—5 1. 31 Domokos Sámuel: Az újgörög kleftisz-balladák és a román népballadák. Filológiai Közlöny, 1957. IV. sz. 107—115. 1. 32 Densu?ianu, i. m. 95. 33 Densu§ianu, i. m. 95. 1. 34 Passow: Popularia carmina recentivnos, Lipcse. MDCCIX. 32. 1. 35 Passow, i. m. 39. 1. 36 Passow, i. m. 113. 1. 37 Passow, i. m. 118. 1. 38 Passow, i. m. 134. 1. 103
