Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 93 -Népszava 1891. ápr. 17.

54. / Orosházi Újság 1891. ápr. 19.

55. / Orosházi Közlöny 1891. ápr. 25.

56. / Orosházi Újság 1891. ápr. 26.

57. / Az Orosházi Újság 1891. aug. 15-i számában Kis Mór röviden ismerteti s

összefoglalja a helyi munkásmozgalom keletkezését 1890-tól 1891 májusáig.

58. / Lisztok Rabotnika 1898. febr. 6. szám, 26-29. p.

Bolsevisztkaja Pecsat Vüp. 1. /1895-1903 gg./ Megjelent a Szbornik Materialov-ban. Moszkva 1959. 62-64 p. oroszul./

Dr. Bóday Pál OSZK könyvtárosnak mondok köszönetét, hogy felhívta figyelmemet e közleményre ás elkészített© a nyersfordítást.

A közlemény ugyan az 1897. évi aratósztrájkokra utal, de említést tesz az 1890-91-es évekről is. Miután a magyar szakirodalomban eddig nem volt ismeretes, nem érdektelen közlése. Szerzője általános összefoglalót ad a kérdésről és meglepő jártasságot és tájékozottságot tanusit a magyar agrárproletár mozgalom kérdéseiben.

A közlemény szövege Dr. Bóday Pál értelmezésében:

A falusi dolgozók sztrájkja Magyarországon

Nyugateurópa 1897-es éve gazdag volt sztrájkokban. A múlt év nyarán figyelemreméltóak a magyar földmunkás sztrájkok, melyek fejlődéstörténete a következő: nagy a falusi szegénység, nagy a gabonaexport, gépesi - tik a mezőgazdaságot, s ennek következtében megnőtt a falusi munkanélküliség és rosszabbodott azoknak a helyzete is, akik munkában vannak. Talajra talált a szocialista propaganda, mely a városi munkásság szocialista szervezeteiből áramlott a magyar vidékekre. E propagandát a Szociáldemokrata párt irányítja. Az 1890-91-63 években kísérletek történtek arra, hogy a falvakban a dolgozók szövetsége és önképző egyletei is létrejöjjenek. 1891. május 1-én számos faluban megmozdulások voltak melyek ellen a hatóságok keményen felléptek. Újabb szövetségek akadályozása, gyűlések betiltása, röpiratok elkobzása, agitátor munkások kiutasítása, házkutatások: napirenden voltak. Ez a nyomás azt eredményezte-, hogy a nyilt szervezetek titkossá alakultak át.

Szervezetük: minden faluban titkos tanács alakult 11 főből, egy évre megválasztva. Ezek SZDP tagok voltak. Újságokat és könyveket hozattak, heti 1-1 alkalommal összegyűltek az olvasottak megvitatására, s agitáltak a párt érdekében is. Tömegmegmozdulásokra, a hatósági erőszak miatt nem volt lehetőség, igy 20-30-an gyűltek össze egyes elvtársak lakásán. Sok ezer ilyen titkos gyűlés volt az országban.Mikor a tanácstagok máshová kerülnek dolgozni, uj munkahelyükön is agitálnak és terjesztik a szocialista irodalmat. A munkanélküliek pedig faluról-falura járnak és a párt érdekében propaganda munkát végeznek* Ezeknek köszönhető, hogy néhány év leforgása alatt a mozgalom nagy mereteket öltött.

1897-ben létrejött a falun dolgozók kongresszusa, ahol kifejtették követeléseiket, s politikai jogokat követeltek:

1. / Ált. titkos választójog

2. / Szabad sajtó

3. / Gyülekezési, egyesülési szabadság

4. / Szabad munkavállalási jog.

Ugyanakkor kiadtak egy kizárólag földmunkások számára szolgáló sajtóorgánumot, mely havonta kétszer jelenik meg. Általános sztrájkot akartak indítani aratás idejére. Az orosházi küldött hangsúlyozta, nogy . a