Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 88 -kollektiv szerződésektől, hanem a csendőrök szuronyaitól várják. Hogyan érvelnek a kizsákmányolók? A munkások rossz útra tértek, követeléseiket a mi viszonyaink között lehetetlen megvalósítani, a szocializmusnak az Alföldön nincs talaja, hiszen ez "még a gyári munkások között sem tudott tért hódítani. " Pártszervezetet akarnak, előadásokat tartani, sajtót olvasni, május 1-ét ünnepelni, "de mi köze mindehhez a mi népünknek?" Nem átallják azt is kijelenteni, hogy az orosházi munkások elégedettek, s hogy jobban gyűlölik saját fajtájukat, a meggazdagodott parasztokat, mint a nagybirtokot. Majd kijelentik nem lett volna semmi baj, ha a munkások csak anyagi helyzetüket akarták volna javítani és nem hivtak volna le két szocialista szónokot gyűlésükre, melyet igy a hatóságoknak kötelességében állt betiltani.

"A munkások már szövetkeztek - szövetkezzenek a munkaadók is."

A helyi szervek felkészültek a leszámolásra már május 1 előtt. Az említett munkásgyülés előtt a csendőrség 20 főnyi erősitést kapott, s Csabán készenlétben állt a katonaság is.

"Kora vasárnap délután a Munkáskör felé indultak a munkások. Dr. Csillag és Kürschner volt ott a SZDP részéről, de nem beszélhettek, s igy visszautaztak Pestre. Vidékről is sokan jöttek. Sokáig hullámzott a munkásnép a főutcán és a Körben és bámulták a csendőröket, majd estefelé szétszéledtek" /53/.

A május elseje előtti napokban a helyi sajt óban valóságos cikkáradat indult meg, s ebben a kizsákmányolók érdekeinek képviselői megkísérlik magyarázatát adni a munkásság mozgalmának.Veres József Táncsics Mihálytól eredezteti az orosházi szocializmust, Írván, hogy az már képviselősége idején - 1869-72 - hirdette a szocializmus elveit. "Akár érdem, akár bűn; a szocializmus elvitathatatlanul Táncsicsé, irataiból számtalan példány forog a nép kezén" /54/.

Az Orosházi Közlöny is ir a munkáskérdésről, s óvja a munkásokat, hogy ne fussanak "ábrándképek és idegen álpróféták után." Egyben megemlíti, hogy a megyében fellépett munkásmozgalom ügyében a Békés megyei Gazdasági Egyesület gyűlést tart a Csabai Kaszinó nagytermében. A Gazdasági Egyesület tagjai már több Ízben követelték, hogy "kemény kézzel" törjék le a helyi földmunkásmozgalmat. E követelés eredménye az 1891. május 1-i véres összecsapás /55/.

Előtte azonban 5 nappal Veres József Orosháza képviselője bizalmas gyűlést hivott össze Orosházán 20-20 gazdából és földmunkásból,hogy kíséreljék meg összeegyeztetni követeléseiket:

"Vágj György munkás; az uradalmakban kapható munkákról érdeklődik, 8 igy ezek képviselőivel is szeretnének értekezni.

Székács István uradalmi jószágigazgató; kijelenti, hogy ennek nyilván nincs akadálya. A munkás szervezkedhet, de csak a törvényes kereteken belül. A bért a kereslet-kinálat szabja meg. A megkezdett szerződés be-