Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 82 -sok érdek® is felkaroltassék.

Két orosházi elvtársunk avval a jó szándékkal távozott innen,hogy otthon egyletet fognak alapítani és ha lehetséges a földmunkások érdekeinek fejlesztése és megóvása céljából országos szövetséget fognak létesíteni." /31/.

Fentiekből kitűnik, hogy az orosháziak is egyetértettek a MSZDP. által ajánlott országos földmives szövetség gondolatával, mely azután a későbbi években a SZDP keretében meg is valósult /32/.

A helyi lapoknak is tudomására Jutott a Munkásegylet tervezete, s ettől kezdve rövid időközönkint hirt adnak minden megmozdulásukról. Azzal a provokativ célzattal, hogy a rendőrségnek állandó hírközléseikkel alkalmat adjanak a beavatkozásra, s hogy az orosházi cíviseket kellő Igazlomban tartsák a munkásegylet veszedelmét illetőleg.

Az alakuló közgyűlést 1890 pünkösd másnapjára tervezték a Bulla féle házban, ahol a Népkör nagyterme volt /33/. A közgyűlést a tervezett időben és helyen meg is tartották. 630 rendes tag iratkozott fel. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget iss Kunos József lett az elnök,Vági György a jegyző. Pelolvasták a Budapesti Hunkáskör alapszabályainak mintájára az alapszabályokat. Ezt a közgyűlés elfogadta és felterjesztette jóváhagyásra. A rendes tagok 10 kr. beiratási dijat és 5 kr. havi tagdijat, pártoló tagok évi 50 kr.-t fizettek. A közgyűlés a legnagyobb rendben ment végbe. A hatóságot Gabovics Jenő rendőrbiztos képviselte /34/.

Júniusban megalakult a csorvási Munkásegylet is /35/. Szeptemberben a Szentetornyai Munkásegylet már zászlót avat /36/.

Újabb értékes adatok Vági és Kunos májusi fővárosi útjáról:

"... A két Tcüldött Irinyi Dániel képviselő urat is felkereste, s az orosházi földmunkásnép helyzetének ismertetése mellett arra kérte őt, hogy az országgyűlésben ő és pártja szólaljanak fel a földműnkásnép érdekében, mert ezeknek nincs vasárnapi munkaszünetük, hajnaltól éjfélig dolgoznak, keresetűk pedig nem állandó, s nyomorult az is.Kérték - járna közben - az ált. titkos választójog ügyében is.

Irinyi elismerte a két munkás kérésének jogosságát, s felszólal az országgyűlésen is. Viszont nem tartja kivihetőnek a 8 órás földmunkás munkaidőt. A munkások erre abba is belemennének, hogy a jelenlegi 18-20 órát a felére szállítanák le..." /37/.

Az első közgyűlés után alig néhány hétre a Munkáskör alapszabályait jóváhagyták. Ez alkalomból felhívást bocsájtottak közre, melyben felkérték a tagokat, hogy jelenjenek meg a tisztújító közgyűlésen a Bánki utcán lévő Glauber Miksa-féle házban /38/. Jóváhagyták a csorvási Munkáskör alapszabályait is /39/.

Miután az alapszabályokat jóváhagyták a Munkáskör élete egyre elevenebb lett. Küldöttjeik résztvettek a MSZDP alakuló Kongresszusán 1890