Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 73 -Nagy Dezső:

AZ OROSHÁZI AGRÁRPROLETÁR MOZGALOM KEZDETEI /1867-1891/

Az 1867-os kiegyezés, mely lényegében a magyar uralkodó osztályok kompromisszuma volt a Habsburg-dinasztiéval és az osztrák uralkodó osztályokkal, a polgári forradalom felülről való megalkuvó lezárása, az ország függetlenségéért és demokratikus átalakításáért vívott harc elveinek feladása árán. Fenntartotta Magyarország függő helyzetét, konzerválta a feudális maradványokat, s ezzel gátat vetett az agrárkérdés demokratikus megoldásának.

A kiegyezéssel kapcsolatos problémák sokaságából az agrárkérdést ragadjuk ki,mely ellentmondásaiban a Viharsarok megyéiben jelentkezett legélesebben.

A falusi szegénységnek a fennálló nagybírtokos-nagytőkés rend elleni küzdelme Békés megyéből Indult ki, s fő bázisa fél évszázadon át a VI. t ** '

haraarok maradt.A Viharsarok megyéi azok között találhatók, amelyek legjobban függtek a nemzetközi gabonapiactól, a ahol a kisparasztság a válság idején a legjobban eladósodott,;s ezért e vidéken nagyobb számú mezőgazdasági proletáriátus halmozódott fel, mint másutt * Ez a vidék volt a központja a kubikosságnak is. Vagyis a mezőgazdasági proletáriátusnak azok a csoportjai koncentrálódtak itt nagy tömegben, amelyeket a legnagyobb mértékben érintett a válság,a munkanélküliség, a tőkéseknek, a földbirtokosoknak a bérek leszorítására irányuló politikája. E vidékén is megtalálhatók voltak a feudalizmus súlyos maradványaira feudális jellegű nagybirtok, a kötött birtok rendszere, a Jogi és munkaviszonyok feudális maradványai.

A Viharsarok azért válhatott a szegényparaszti mozgalmak központjává, mert itt csomósodtak össze a magyarországi agrártársadalom különböző /feudális és kapitalista jellegű/ ellentétei.

A kiegyezés után a későbbi években ezek az említett ellentmondások egyre jobban kiéleződtek és termékennyé tették a talajt a forradalmi eszmék befogadására. Az eszmék befogadásában a Viharsarok helységei közül Orosháza járt az élen, s a 90-es években az előző küzdelmek eredményeképpen "már csak egy olyan párt kellett, amely meg tudja magyarázni a bajok okát, s szervezi, vezeti a falusi szegénység, a parasztság küzdelmét és egyesíti a legforradalmibb erő, az ipari munkásság mozgalmaival" /1/.E« a párt 1890- ben a Magyarországi Szociáldemokrata párt megalakulásával létrejött, s I. kongresszusán ott találjuk az orosháziak küldötteit is.