Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

- 44 -telepeseket és közölte velük,hogy megkérdezte báré Ambrózy adminisztrátort, a temesvári igazgatóság elnökét, hogy a község telepítési Ugye milyen helyzetben van? Molitorisz ezalatt az urbériség bevezetését értette. Az elnök azt mondta neki, hogy végképp el fognak pusztulni a kamara ellen elkövetett mulasztásukért.Feljebbvalóikat, papjukat sem becsülik, - tette hozzá a lelkész és ezért olyan lakosokat fog a kamara odatelepiteni, akik engedelmeskednek és becsülni fogják papjukat. Végezetül is a kamara elnöke azért tett szemrehányást a lelkészen keresztül a községnek, amiért az tudta és beleegyezése nélkül felmérette a földeket és községet létesített. A lelkészt azért dorgálta meg, mert nem adta fel a községet a kamarának. A lelkész amint a lakosok előtt állította, hiába magyarázta az elnöknek, hogy a szabályozás a kamarai tisztek tudtával és engedőimével történt.Az elnök azt mondatta, hogy a község egy-két haszontalan személy által hagyta magát kormányozni és miért nem tudták a jegyzőt a kezdeményezőkkel együtt eltávolítani? Most már más lehetőség nincs, és ezt adja a lelkész a lakosok tudtára-, minthogy tegyenek eleget a királyi parancsnak, ami abból áll, hogy egy-egy házhely után 20 holdat fognak kapni, amelyből 12 holdat bevetnek, 4 holdat legelőnek hagynak 2 Ft-jával számítva a holdak bérét, 4 holdon pedig feles dohánytermesztést vállaljanak. Minderről pedig, t.i. a feltételek elfogadásáról, október 24-ig őt, Ambrózyt értesítsék. Ennek a szóbeli üzenetnek nem lett más eredménye, hogy nőtt a lakosság izgalma. Az elöljáróság a jegyzőn keresztül a megyéhez fordult és küldöttség kirendelését kérte az ügy kivizsgálására /81/.

Végezetül is a dohánytermeléssel való fenyegetőzés nem volt alaptalan. 1843 március 11-én a pécskai tiszttartó és Kováts József uradalmi ügyész királyi parancsra hivatkozva felszólították a község lakosságát a dohánytermesztésre. Megtoldva azzal, hogy ha nem vállalják, elpusztulnak azaz elűzik őket. A község lakói felszólították az elöljáróságot a falugyűlésen, hogy azonnal közöljék a megyével az ügyet és forduljanak a királyhoz, hogy nem vállalják a termelést. A birót, az egyik esküdtet és a jegyzőt Bécsbe küldik azzal, hogy bármi tévők legyenek a községgel, nem vállalják a dohánytermesztést.Ugyanezt egy másik küldött a királyi kamarának is jelentse Budán /82/. A kamara mindezt megelégelte. 1843 április végén a további bérléstől ünnepélyesen elmozdították a pitvárosiakat.November 16-án azonban mégis felszólították a lakosokat a további bérlésre, de ekkor már csak korábbi területük 1/3-ára /83/. A fennmaradó 2/3-ad területre azután telepeseket hoztak és Alberti és Ambrózfalva /Ambrózy elnök után/ telepitvényeket létesítették, amelyek lakói elvállalták a dohánytermesztést.

Ugyanekkor az őszi fizetési határnapot /Szent Mihály napja, szeptember 29/ nem tartották be a telepesek, ezért az uradalom Pitvaroson kivül Apácát és Dombiratost felszólította, hogy 15 napon belül bontsák el házaikat és takarodjanak el.A megyei közgyűlés a Helytartótanács utján a király