Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Beck Zoltán: Temetkezési szokások Orosházán

- 443 -mikor a halott még fönn van, vagyis ravatalon van. Ilyenkor nagy ün­nepet ülnek, sok húst és bort vesznek, zene is szól és táncolnak, danolnak /20/. A tort általában a temetés után szokták rendezni. Ezért érdekes, kü­lönleges, de megdöbbenti is az az eset, amely Csanádapácán történt a közel­múltban, hogy t.i. a ravatalon fekvő halottat a rokonok, szomszédok, de a felesége is etette, itatta; már csurgott a ravatalról a bor, mikor egy Jó­­érzésü, Józan szomszéd véget vetett a halott ilyetén búcsúztatásának /21/. A temetés és a halotti tor A temetés a háztól vagy a hullaházból történik, aszerint, hogy hol ravatalozzák föl a halottat. A temetés időpontját mindenki megtudhatja onnan is, hogy a temetkezési vállalat kirakatában a szokott helyen,és a ha­lottasház kapujára, vagy a hullaház ajtajára gyászjelentést szegeznek vagy ragasztanak ki. Amikor a halottra harangoznak, különben is mindenki érdek­lődik, hogy ki a halott.A halottakra nem egyformán harangoznak, hanem asze­rint, hogy ki hányszor akar harangoztatni. A harangozás pénzbe kerül, ter­mészetes tehát, hogy a vagyonosabbak többször harangoztatnak. Az egyház ad­ja a híradó harangot /csönditést/, amit a kisharanggal hajtanak végre, te­metéskor pedig a kisérő harangot; ekkor három harang szól. A közbeeső ha­­rangszóért, az úgynevezett pompaharangért fizetni kell. Egy pompaharang dija 20 Ft. Ebből 10 Ft.az egyházé, 10 pedig a harangozóé. Van, aki sokat pompástata halottjára. Nemrégiben például egy kiscsákói asszonynak az volt a kívánsága, hogy mig a földbe nem teszik a férjét, min­den órában húzzanak neki pompát /22/. A temetésre megjelölt időpont előtt a háznál már Jóval korábban gyülekeznek a rokonok és Ismerősök, és együtt várják a papot. Ha a temetés a hullaházból történik, a hozzátartozók otthon várják a rokonságot,és úgy mennek a temetőbe együtt, egy vagy másfél órával a temetés előtt, hogy ott fogadhassák a részvétet nyilvánító ismerősöket, akik a végtisztességen meg­jelennek. Abban az esetben, ha a temetés a háztól történik,szokás még né­­hol, hogy mig a papot várják, a fogadott egyházi énekeket énekel. A római katolikusok egy kis asztalkára vagy székre pohárba szenteltvizet tesznek, hogy a halott látogatói tudjanak egy kis ág segítségével abból a halottra hinteni, hogy könnyebb legyen a megnyugvása /23/. Zombán a szenteltvizzel­­való hintésnek olyan formája él, hogy nem a halottat hintik, meg, hanem min­denki visz magával egy kis üveggel a temetésre, és a sirgödörbe hint belő­le /24/. A szenteltvizet vízkeresztkor szokták beszerezni a templomból.Elő­fordul azonban olyan eset is, hogy váratlanul látogató érkezik, és keresi a szenteltvizet, hogy meghintse a halottat, a házban viszont ninc3 szentelt­víz. Ilyenkor a háziak egy pohárban közönséges vizet hoznak,elnézést kérve, hogy nem voltak elég körültekintőek, és nem készítették ki hamarabb a "szen­teltvizet". Rajtuk kivül nem is tudja senki, hogy az nem szenteltvíz /25/.

Next

/
Thumbnails
Contents