Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Beck Zoltán: Temetkezési szokások Orosházán

- 442 -Ők ugyan senkinek sem mondják el azt a "cigánytitkot", hogy ezt miért cse­lekszik, de ha kutatunk utána, több helyen is magyarázatát találjuk /14/. A tőlünk területileg távolabb eső példákból is látjuk, hogy a néphit milyen fontos szerepet tulajdonit a pénznek - még a túlvilágon is. Látjuk továbbá ebből a hiedelemből azt is, hogy a túlvilágról alkotott elképzelések az é­­löt gyakorlata alapján születnek meg. Erről tanúskodnak a vámokról, a bi­­rák megvesztegetéséről, a hídpénzről, stb. vallott felfogások. íme a magya­rázata annak a cigánytitoknak, amelynek az egyszerű orosházi sírásó /15/ tréfásan ugyan, de jó érzékkel adta magyarázatát, mikor a cigányok titko­lódzására az volt a válasza: "ez a pénz a belépődíj a menyországba". A ravatalozás megtörténte után a család tagjai a halott mellett maradnak, és fogadják a részvétüket nyilvánító látogatókat. Este kivonulnak a halottas szobából, és aki nagyon megtört, az valamelyik szomszédnál,vagy rokonnál lefekszik, a többiek pedig virrasztják a halottat. A virrasztásnál nemcsak a család tagjai vannak jelen,hanem a szomszéd öregasszonyok, vagy a hivatásos virrasztóasszonyok is. A tehetősebb családok fogadnak előénekest, » - vagy férfit, vagy nőt - aki vezeti az egész virrasztás menetét.A virrasz­táshoz szeretet /vallás/ szerint fogadnak siratókat, f o g adot­tá k a t. Ezek általában nem is énekelnek, csak az előénekes énekét kisé­rik jaj gatásukkal.Éjfélig vagy éjfél utáni egy óráig maradnak a halott mel­lett, amiért a családtól fizetséget kapnak. Szokás volt pénzt, lisztet, szalonnát, búzát, kukoricát adni a fogadottaknak /lo/. Ma már ez a szokás annyira elmaradt, hogy néha találkozunk csak vele. Zombán csak az u­­jonnan betelepült székelyek virrasztanak egész éjszaka, a község legrégibb lakói legfeljebb egy-két órahosszát /17/. Orosházán is inkább csak a város szélén, valamint a tanyavilágban él még a virrasztás szokása. A virrasztás újabban azonban már nem is a ravatalos szobában történik a halott mellett,, hanem csak megnézik a halottat, és kimennek a szomszéd szobába. Ha jön va­laki, bemennek vele és megnézik a halottat, de nincsenek ott sokáig. A vir­rasztás alkalmával a legtöbb esetben az énekeskönyvből előirt énekeket é­­neklik.Szokás volt azonban, és helyenként még most is megvan, hogy a halott életével kapcsolatosan mondanak el valamit, fájdalmas dallammal kisérve, vagy pedig a közvetlen hozzátartozók siránkoznak»emlékezve valami közös él­ményre. Zombán mesélte Németh Mihály, hogy a közeli Sióagárdon még ma is ez a szokás.Pöl is jegyzett néhány siratóéneket, amit hirtelen a fájdalom dik­tált a hitvestársaknak /18/. Orosházán is emlékeznek ilyen siratásra. Az e­­gyik temetés alkalmával egy szegény asszony siratta igy a férj ét:"jaj, most már nem lesz, aki segítsen a munkában... jaj, mikor kapáltunk, most meg el­költöztél... micsoda bán?tot hagytál, és most már magunknak köll csinálni". /19/. A halotti torról később szólunk részletesebben, csupán az Oroshá­zán élő cigányok szokására utalunk itt,akik akkor csinálják a halotti tort,

Next

/
Thumbnails
Contents