Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
- 384 -©á^loüfál^a^nv^rnn? S^^^ednsk, ör®s®I Talán bizony bajuszon kukori^ Tojt otl egy nagy esőmé a hátunk megett, csak Elér éretten szedtem *•« de maga, Kováosné, a kukoricásból biztosan a tököt hordta el. mart M*oay alafi®. a PTAkinek egy 8zöm haja se. --------------------/Sz. P. gy./ 158* nem szabad levágni egy éves kora előtt. Okot erre nem tudnak adni, de azt már, bogy a csecsemőnek miért nem vágják le a körmit azzal okoljak, hogy akkor nagy"korabarTiopós lesz. IgyT'h’ogy a kis ártatlanság megse karmolhassa össze az ai-cát, a gondos anya maga rágta le gyermeke körmét. — /Sz. P. gy./ 159. ügy nyárára, mikor már látták, hogy nő helyette másik, levágták az első hajat, amivel született. Lehetett egy éves, mikor azt eltették./Fiúnak, leánygyermeknek egyaránt5 géppel vagy ollóval vágták le,/'"" J. J. 160. Ha nagyott 3jr a gyerek, ás sovány, tanácsot kérnek a szomszédasszonytólVEbagos a gyerek, mondja az a diagnózist, vagyis hogy szőr van a gyerekben. Azért air és azért nem nerekedik. Sárgaföldes vagy hamus vízben kell megfüröszterii. Ez a viz kihúzza a szőrt, <* "Nézze meg a nagysága - mutatja a szomszédasszony a védőnőnek - hogy pöndörödik a szór a vízben, a hamu úgy kiszedte".Megmondja a betegseg okát is: hogy az an.Y.1a áldott állapotban megrugott egy kutyát. /Sz. P. gy./ lfil. Bbagpg gyerek! teknő átellenes sarkaira kenyér és só, fürdetés elótt keresetbe belesöpri; fürösztés után átszűri a vizet, meglátszik. Közben Imádkozik. B. I. 162. Az egyik ember tréfás szőlásmondása volt: "A haj az ésszel távozik". K. A. 163. /Patikából szerzett/ szekfüolajjal kenték a hajukat, hogy nőjjön. F. M, 164. "Pár napos kiskutyához vagy macskához nem kell hozzányúlni, mert a lány nem fog jól tudni sütni, a fiúnak pedig elromlik a körme". /Veres I. gy. Nyőr, 1874, 556./ 169. Orosházán látta, saját vizeletével mosta valaki a "szakállmérgezéat", "Vagy pájlnkával mosogan&a, äWoT"*is elmúlik neki". /Kérdő János, sz. 1903. Oh. Bercsényi u. 20. O.A. 94/ 166. Amék láb ki volt izzadva, avval /kénvirág/ bedörzsölték. Por az, nem virág." Utana betrFTotTéF'ruhával, hogy eméssze azt a sebet. Avval nem volt dolgom - szegény nagynénémtől hallottam. F. M. 167. Tétoválás. /Csak férfiak, inkább katonaságnál/. Tiszta szeszben megkeverték á "kormot egész sűrűre. Avval megrajzolta a karjára. Három tüt szorosan összekötöttek cérnával /úgy/ könnyebb is volt fogni,/meg/ nem is csúszott szét. Csak a hegye volt kint. Avval kiverte; ahol be volt festve, /ott/ sűrűn megszurkálta a bőrt, az volt a TiTováláe. Előbb megdagadt 5 apró kis sebek lettek,/majd/ lelohadt/.-Egytüvel is lehet, de hárommal gyorsabban megy. Hogyan lehetett ezt kivenni, ha nem sikerült, vagy nem szerette? Savanyú káposztával kell’ kötözni többször. A festék ott marad, de szinté-
