Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
¥- 380 -ruan mondtat >•. nets álmodtam semmit.- ügy akasztotta fel magát. A kutn ■ .£on* a tetejére esett,Gyulán a zúzott csontot kivettek - me."» iádig itthon volt három napig. Nem állt meg benne semmi. Arra vetettről...../?/ P. S-né. 123. A lucanapl kanalat /kérdezi?/. /Nagyanyám mesélte/, őneki megjelent a nagyapám, föléhajolt. - A másik /meg/ huncutságból megnyalta, hogy ne legyen érvényes. /Ni/, "az őrzői is lucakanalazik" - dugta a Z3ebibe. P. S-né. 124. /Aki/ Luca estéjén a favágató tőke mellett összeszedte a faforgácsot, /s/ elvitte haza: a szerencséjét elvitte annak. Gy. B. 125. Ha valaki naplemente után ment el kérni valamit, nem adtak neki, mert elviszi a szerencséjét. J. J. 126. Egy asszony meg hogy legyen szerencséje, egy pocok farkát, meg egy fej fokhagymát hordott a zsebében.Nem tudott a* semmit, csak hordta a zsebébe. Gy. B. 127. ügy mondják, a hetedik gyerek szerencsés. Én is hetedik vagyok, de idáig még nem ért semmi szerencse, lottőnyeremény, vagy valami. Gy. B. 128. Az anyaiegv minden fajtáját az áldott állapotban lévő anya megcsodálásaira^ ijedőseire, cirógatásaira, stb. vezetik vissza. /Sz.P. gy./ 129. Azt nem lehet elmulasztani.Mikor a nő állapotos, gyümölcs esik rá, jószágtól megijed, odakap. Megijed a jószágtól: magáhó kap - attól is lesz anyajegy. Az én nagynéném fiának egy hurka volt az oldalán. Ott lődörögtek mikor mosták a belet, odavágták hozzá, odakapott - akkor volt állapotos a Janival. Ez fehér volt, ha olyan valamitől /keletkezik/,ami piros, attól piros lesz. P. M. 130. Szeplő. "A gólyára kiabálnak, hogy vigye el a szeplőjét. /Vagy/ saját vizeletébe megmosdik". - Másra is jó ez, egy néni tanácsolta nekiT7ivÄP koricatörós után/ ^pisild le kislányom a kezedet, aztán nem fog fájni" Kirepedezett, fájt a keze a kukoricatörés után, megcsinálta, "puhitotta". "Éccaka úgy aluttunk, hogy lepisiitük a kezünket", - Ami a szeplő vizeletterápiáját illeti: "Aki szeplős volt,az csak szeplős maradt, de puhitott". Orosházán, mikor megjelenik tavasszal a gólya, a gyerekek azt kiabálják: "Gólyát látok, szeplőt hányok" oszt boldogok, hogy nem lesznek szeplősek, itt" közbeszőT^Gergély Terencné, csorvási 57 éves asszony, Kölesei u. 53/ A nagyanyja figyelmeztette, mikor kiteritette a gyerek kis holmiját, kis ingét, pelenkát stb,: "Kisjányom, meg ne ázzon a holmija, mer szeplŐ3 lesz /a gyerek/", P. B. 131. /Nagyanyja receptje/:"mikor ujholdat láttok, vessetek keresztet, az A- tyáiiak, PTunak, Szentlélek Istennek nevében, ámen", érintse meg a homlokát, azután a mellét: "ami itt van, ide jöjjön". - Megcsinálta ő maga is: "mind elhullt az a szeplő rólam". Anyaiegyről is jó ez. B. I.
