Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 368 -moat akarok firhe’ menni - 3zent Péterhö".

F.M. tudományából tehát, mivel lényegében megegyezik mestere, Aklonné tudásával, az 50-60 év előtti népi orvoslást lehet megismerni, rekonstruálni. F. M. azonban nemcsak hagyomány-átvevő, és hagyomány-őrző, hanem tapasztalata, kísérletező kedve, kezdeményező bátorsága segítségével, a kapott tudományt tovább is fejlesztette /142, 266/ hasonlóan F. B. is /251/.

Hire azután már gyorséin terjed! meggyógyult betegei /248/ gondoskodnak róla« "menjen csak Mari nénihez". Ma is gyakran felkeresik. Egyenesen hozzá viszik a labdarugó mérkőzéseken megsérülteket; szomszéd és távolabbi községekből /554/, sőt még Pestről is felkeresik /432/.

A közölt, F.M-haz irt levélrészletből is látható, hogy nemcsak a mester és tanítvány /"mamám"/, hanem a gyógyító és betege között is sokszor igen bensőséges, szülő és gyermek kapcsolatához hasonló jó viszony fejlődik ki /554/.

Aligha véletlen, hogy az orosházi gyógyitóasszonyok legtöbbjét leánynevükön ismerik és emlegetik!

Firosik Mari, Firosik Mari néni /szemben csak Mari néninek, Marika néninek szólítják. Állítólag ő haragszik is azért ha Firosik Mari/néni/nek szólítják. Kérdésemre azt mondta: "igy ismernek jobban. Van azért, aki úgy mondja: öreg özvegy Török Sándorné."- Lehet, hogy többszöri házassága is szerepet játszik abban, hogy inkább leánynevén ismerik.

Pusztai Julis /433/ öreglány volt

Ács Mari néni

Hugyi Örzse néni /özvegyasszony/

Janzsó örsze néni

Kukac Kata néni

Tóth Panna néni /Nagyszénás/

Garágyán Maris /Békéscsaba/

Asszonynevén emlegették Aklonnét, Macelka Jánosnét és a nagyszénást Kasik Pálnét. Aklannét, egyik adatközlőm szerint Aklan Éva néninek is hívták. Lehet, hogy a felsorolt nevek is csak igy lettek "leánykoriak?!".

Bozó néninek nagyanyja gyógyított Gerendáson, Dudásné pedig egy Rákóczi telepi öregembertől tanult, aki helyretette helyéből kiment forgóját. Tőle látta, hogyan csinálja, megmutatta neki szívesen, féltékenység, "kenyéririgység" nélkül; hogyha otthon valakinek szüksége lesz rá, meg tudrja csinálni" /560/. így is volt: ő is családjában próbálta ki először tudását -ügyességét .

Az Aklonné utáni generációban tehát mintegy 10 ismert gyógyitóasszony működött Orosházán; mellettük még vadszőrszedők /430/, borbélyok /265, 468, 139, 368/, kovácsok /465, 482/, pásztorok /476/ és más, állatgyógyitáshoz értő emberek.

A parasztorvosok száma tehát feltűnően nagy volt, pedig ezekhez