Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 356 -hideglelést megfázástól kapja, tehát hideget nem ihatik, csak meleggel gyógyíthatja meg /282, 284, 285/.

A malária jelentkezésének /harmad-, negyednapos és trópusi/ és tüneteinek leírása ismét jó megfigyelőképességükről tanúskodik /282/,

Nagyon érdekes, hogy adatszolgáltatóm az abortu3 nevét nem mondta ki, hanem megkerülte /282, 283/. /Holott valószínűleg nagyonis jól tudta, mire használják. Darvas is Írja - Lnf p. 74. - hogy rumba szőrt puskaporral Idéztek elő művi vetélést/. Ez is a hiedelmek szívóssága mellett szól: nem merj kimondani a betegség nevét, mert az bajt idézhet fel. Est a hiedelmet vitték át a "magzatelhajtására is.

A "/ne oslnáljon/ semmit se" /264/ számos népi recept kezdő mondata. Utána rendszerint utasitások következnek: ezt meg ezt, igy meg Így, csinálja. Ez az ellentmondás mutatja, hogy ez a szívós kitartással megmaradó mondat olyan, mint a népballadák "állandósult elemei", vagy a népmesék tipikus fordulatai /"szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál", stb./ - vagyis hagyományos szöveg. Valószinüleg megtévesztés a célja.

Az ebfing és a vele azonos zsébre /291, 292, 293/ gyógyítása egészen eltérő az orosházi P.S. és F.S-né, valamint a Hévizgyörkről származott Gy. B. adataiban. Ez utóbbi - élőfával gyógyítás - az átadás, elvitetés egyik ""ormája. A ráolvasást kísérő varázsoselekményben a szokásos megkötések /háromszor, naplementekor/ szerepelnek.

b./ Kolevény, hasmenés, haehajtás /296-305/

A kelevényt /valószinüleg a bélhurut egyik formája/ arra vezetik vissza, hogy kicsikorában "nem tisztult ki" /286/. A magzatszurkot /meconium/ Békés megye más részén /3l/ "másvilági fertő"-nek is nevezik. Megfelelő nyelvi és néprajzi összehasonlító adatok birtokában majd következtetni lehet ebből arra, hogy a magyar néphit hol és hogyan képzelte el a még meg nem született gyermekek tartózkodási helyét és életformáját. Akkor talán' majd érthető lesz, miért válik kórokozóvá a ki nem tisztult másvilág! fertő, s Jobban megértjük gyógymódjait is. /Egyébként a kelevény gyógyithatatlanságának hiedelmét v.ö. azzal, hogy az anyajegyet - ezt a gyerek szintén magával hozza - nem lehet elmulasztani. Orosházán csak ezt a két "gyógyíthatatlan" - de megelőzhető - betegséget ismerik/.

A kelevény szó kettős jelentésű. Lehetséges, hogy ebben a jelentésében valamilyen /állatalaku/ betegségokozó hatalmasság,ill. megszemélyesített betegségnév lehetett. Tardoskeddi Szerencse Benedekné XVI. 32.-i bájoló imádságaiban a betegség neveinek említésén kivül: "keleueny", ilyen formában is szerepel: "feiet meg esé füst keleueny... benne meg nem maradhasson..." s végül az "Az kinec az Torkába erezkedet" címűben állati eredetű betegségek, vagy állatalaku betegségokozók társaságában:

"oozollyon, romollyon, benne meg ne maradhasson, er8s pBrBs to •? roc gylkla, béka leuelegje, nyac foga, disznó szakaia, keleuenye...’