Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
- 352 -diót" játék "szita, szita péntek, szerelem csütörtök" kezdetű részeire. F.M. magyarázza nekem a kelések kórtanát és gyógyítását /173/.Magyarázata ez esetben is, meg máskor is /l. pl. visszér, helyretevés/ egy megtörtént esetből indult ki. Könnyen elképzelhető, hogy a népi hagyományozás, tanítás módszertanát leshetjük itt meg: Így oktathatta annak idején Aklanné a fiatal Fircsik Marit, s igy tanítaná ő is utódját, ha volna. Sebek A tapasztalaton alapuló népi vérzéscsillapító eljárások alapelvei /eltekintve a sterilitás problémájától/ mai tudásunk szerint helyesek: a sós kenyér és a pókháló /193, 192/, mint nagyfelületű anyagok /a fibrin3zivacshoz hasonlóan/, a mész pedig a kalcium ionok révén segíti elő a vér megalvadását. . A sebek rendszerint sérülés, baleset, vagy foglalkozási ártalom következményei. Bizonyos esetekben azonban általános /belső/ megbetegedések kísérői, tünetei is lehetnek /204/. - A népi "3eb"-fogalom a hivatalosnál sokkal tágabb: nemcsak a bőrön "művi behatásra keletkezett folytonossághi* ányt", hanem számos kiütést is "3©b"-nek neveznek /192-215/. A nagypéntek hajnali preventív mosakodás valószínűleg éppen az ilyen "sebek" elkerülésére szolgál. /Érdekes megfigyelni az országszerte Ismert hiedelem átalakulását a helyi adottságok szerint. Másutt u.i. patakban, folyóban szoktak megfürdeni, megmosdani. Orosházán, ennek híján, az artézi kút vize, ill. az árokban meggyűlt viz szolgál e célra/. A vérmérgezé3 egyike a köztudatba átment, /ma már kissé idejét is múlt/ tudományos fogalmaknak. Figyeljük azonban meg a hivatalos é3 a népi fogalom tartalma közötti különbséget. Az előbbi szerint vérmérgezés alatt bakteriaemiát vagy toxaemiát értünk,1 A népi felfogás szerinti vérmérgezést valamilyen titokzatos, a vérbe jutott "méreg" okozza, vagy maga a vér romlik el és válik mérge z-ővé.Akinek viszont "tiszta" a véi'e /194, 195/ az csinálhat akármit, nem lesz beteg mégsem. A népi humoralpaiolőgia tehát nem a kívülről behatoló kórokozókra, - jellemző módon a baktérium,bacillus fogalma alig-alig jutott be a népi tudatba - hanem a szervezet reakció-és ellenáll óképességére helyezi a fősulyt. A 196. az. adatban - a más gyégyitóknál is megfigyelhető - panacea-elv érvényesül. Ez alatt azt értjük, hogy legtöbb gyógyítónak van egy vagy több gyógymódja, ill. gyógyszere, amit számos, különféle betegség esetében alkalmaz. /Pl. F.M. a szappanos kovászt rossz szőr, csipádzás sérülés és vissz ér esetén; B. I. az örménygyökeret éa földi tököt kommendálja előszeretettel/. A móhszurás gyógymódja /209/ nagyon szépen igazolja azt a megállapítást /Lükő G./, hogy minden "mágikus" jellegű ténykedésnek van valami racionális-empirikus magja,Ez esetben a tapasztalati mag: a rajfüvei -vagyis egy olyan füvei, amit méhészkedés közben más célra amugyis használnak -
