Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

3 28 -urózia"-nak nevezte el őzt a betegséget,

Bzt a betegséget sokszor a rekeszizom-görcs tartja fenn /rekeszizom a mellüreget a hasüregtől elválasztó izmos hártya/ s ennek megezüntetéséré, gyógyítására orvosi szempontból is helyesnek tartható a kenés, hiszen a gyomortájék kenése a rekeszizomra is gBrosoUtá | hatást gyakorol /35/.

Ezzel be is fejezzük Bozó néni /és a népi orvoslás/ tudományos elveinek,elméletének és módszereinek tudományos' elemzését, kritikáját /36/*

Tisztázódott, hogy a magyar népi orvoslás tudásanyaga, a tudósok gyakorlata, tapasztalata nemcsak kultúrtörténeti 9 gyógyltástörténetf szem» ponthói értékes és figyelemreméltó, hanem az orvosok, a tudósok érdeklődésére is számot tarthat. 1 magyar orvostudomány fejlődését elősegítő tényező lebet.

Kit tegjfünk a népi orvoslás pozitívumainak megfelelj módon történő továbbfejlesztése, felhasználása érdekében?

Ás első feladat a népi orvoslásra vonatkozó alapos és széleskörű} gyűjt és. Minden előfeltétele megvan annak, hogy erre a gyűjtésre e tanulmány minden olvasója vállalkozzék, orvos és nem-orvos, tudós és laikus, tanár és diák, "nadrágos ember" és paraszt. Hiszen tisztában vagyunk már azzal, hogy orvosi, kultúrtörténeti, orvostörténeti, folklórisetikus s nyelvi szempontból értékes a népi orvoslás. Szükség is van rá az orvostudomány fejlődése érdekében. Mindnyájunk érdeke az, hogy a gyűjtés alapján beható tudományos elemzés, kutatás induljon meg azért is, mert a magyar közegészségügy fejlődését segiti majd elő.

ÖSSZEFOGLALÁS

A kenőasszony elméleti tudását és gyakorlatát összehasonlítottuk a békésmegyei népi orvoslás rendelkezésünkre álló anyagával ás megállapítottuk, hogy az orosházi kenőasszony orvosi ismeretei szervesen beleilleszkednek a nép szemléletébe. Gyógyító gyakorlata is megegyezik a többi kenőasszony eljárásával. Tudománya sámán!sztlkus ősi elemeket is magában foglal, de jellege szerint a XVII. századi magyar orvostudománynak felel meg. As ural-altáji ősi kultúra, a régi kinal magas kultúra és a tfII. századi orvosi kultúra elemeiből áll össze szerves egésszé.

■aga a kenés csak mindezen tények ismeretében fogható fel valódi értékének megfelelően. A kenőasszony, teljes tudományát és tevékenységi körét ismernünk kell, mégpedig nemcsak önmagában, hanem az egész magyar népi orvosláshoz, a régi és a mai orvostudományhoz viszonyítva.

Ilyen előzmények után vizsgálva a kenést,tudatára ébredünk sóinak, hogy a kenés a népi tudományos rendszernek, alapelveknek teljesen megfelelő módszeres gyakorlat.

Kenés közben nemcsak fizikális, hanem pszlhlkus gyógyító hatás is