Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya
rákos daganatok ellen gyakran alkalmaznak büdös orvosságot. A pokolvart, zsírba gyúrt pokolvarfüvel kezelik. És mit mondanak a pokolvarfüről? "A pokolvarfünek büdös a levele, mert a betegsége is olyan". - Avas zsíros vereshagymával is kenegetik, vagy fokhagymát étetnek vele. - "Külső rák ellen gilisztaolajat készítenek. "Az borzasztó szag03 az az olaj". /Napon, olajban megrothasztott földigilisztákból készül./ - A ro :ebet vizbe főtt disznóganével is mosogatják. - A fenepokolvarra fehér kutyaszaros kötést kommendálnak. - A büdös sebeket, tályogokat gyakran orvosolják különböző módon elkészített fokhagyma vagy vereshagyma kenőccsel, főzettel, kötéssel. - Régen a pestist és a tífuszt a magyarok "hagymáiáz"-nak, "hagymáz"nak, "hagymás betegséginek nevezték, talán azért, mert "az elkapott halálos nyavalyával küzdők valami igen erős hagyma iz és bűz által kinoztattak". És: "az a dög /pestises ember közelsége/ úgy tekeri az ember orrát, mint az eloltott gyertya büdössége" /28/. Ezért Játszott akkora szerepet régen e ragadós nyavalyák népi orvoslásában a fokhagyma és a vereshagyma. A hagyma3zagu, büdös beteget, büdös hagymával gyógyították. Emberi pestis ma már nincs, de a pestises, dögös disznónak még ma ie fokhagymát adnak. "Annak is csak a fokhagyma, ez elhajtja". 5-6 fej fokhagymát vágnak a moslékjába. /Szabadkígyós./ Ha döglik a baromfi fokhagymát dugnak a begyébe.Ma is emlékeznek még az öregek, hogy az ugyancsak büdös kolerát is fokhagymával orvosolták vagy előzték meg. Ha már szóba hoztuk a pokolvart meg kell említsük ezt a csorvási receptet: "csontról gyűlt pokovár. Egy marék pokolvarfü, 25 deka pétergyökér, egy kanál lekvár, egy kis kávéskanál puskapor /lisztre törve/, egy kanál zsir". A kénkőszagu ördögöt idézi a pokolvar szó. A kénkőszagu puskapor gyógyítja ezt az ördögi, büdös mesterséget, csúnyaságot. Gyomorégés ellen Csorváson csipőscaalán teát főznek./Köztudomású, hogy "úgy ég mint a parázstüz" a csalánnal megcsapkodott bőr./ A náthát úgy kúrálják, hogy könnyeztető és orrfolyást indító tormát szagoltatnak a beteggel. Ki sejtene homeopátiás módszeres eljárást abban, hogy a szemgyulládáét /"vérbe van a szeme"/ venyigelével gyógyítják? Pedig az. "Mikor megmetszik a szöllőt úgy mondják sir, különösen ha későn metszik meg" - mondják Csorváson. A megmetszett venyigére kis üveget kötnek rá és összegyűjtik a kicsurgó folyadékot. A sirás a szemet idézi, a gyulladásos szemű ember is könnyezik; tehát a siró venyige leve - könnye - szembajról való! Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a fagyott lábat fagyosigte csalánlevél főzettel gőzölik, benne fürdetik, A kifakadásra váró "gilvát", kelést "fakadozó kásá"-val borogatják. Azért nevezik "fakadozó kásádnak, mert "megpukkan mikor fő". Ahogy kása megpukkan, úgy felfakasztja a főtt kásás borogatás a kelést! Bozó néni szerint a harmatos ökörfarkkóróból készített olaj még a
