Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

*- 309 -A racionalista orvos kiszámithatónak tartja a Jelenségeket,a gyógyítás idejét, az adagolást stb. A "tudós" kiszámíthatatlannak; a természet a szuverén ur. nem az ember és tudománya, szerinte.

Summásan megállapíthatjuk, hogy a kenőasszony tudománya szervesen beleilleszkedik a népi orvoslás egészébe, de eltér a ma érvényesnek tartott orvostudománytól, ősi elemeket is magában foglal, de egészében a XVII. századi orvosi felfogással, kultúrával azonosítható. A mai magyar "tudós" /pl. gyógyfű/ ás természetes gyógymód /izzasztás, fürdetés, kenés stb./ hive, a természet gyógyító munkáját segíti csupán. Természetes orvostudomány a tudománya. Azzal a megszorítással, hogy a osodát is természetesnek tartja, nem ismer különbséget természetes és természetfeletti /csodálatos/ között. Mint a gyermek.

Nem szakadt el a természettől és nem száll vele szembe, ügy látja, hogy az ember-természet, maga az ember, ez a kis világ, mikrokozmosz szervesen függ össze a nagy természettel, a kinti makrokozmosszal, annak tükörképe. Ugyanúgy történik bennünk is minden, mint a nagy természetben s ' olyan is minden.

"Ahogy rángatta az eke, leszakadt a szive, valami gyökere a szlvlnek" - ilyen halál-okról beszélt Bozó néni./A szív bázisán csakugyan gyökérágak módjára ágazódnak szét a nagyerek./ A "szive gyökere" kifejezés Békés megyeszerte elterjedt. De számos más népnyelvi adat is bizonyltja az említett tükörkép-szemléletet. Egy sárréti tudósasszony igy biztatta betegét« "osak eddig voltál beteg, lányom, virág asszony leszel ezután!" /17/. /Hiszen a beteg hervadozik, sőt szárad alfele, a gyógyuló, az egészséges meg kivirul./ - A fehértói gyógyító ember azt mondta egy idősebb, már nem menstruáló asszonyról;"virágzás nincs. Nincs virágzás, azért nem szül"/18/. Akinek ninos gyereke meddő; "az nem érdemiette, vagy nem akarta. Olyan nagyon kevés van, hogy virágzik a fa, oszt nem terem. De azór van. Kerül. Már hogyha virágzik a fa,akkor kell annak akármilyen hitvány kis gyümölcsöt teremni". - Megtermékenyítéskor a férfi "mag"-Ja az anyaméh "talaj"-ába hull /Békés m. b. gy./

Vér-ereink is erek éppúgy mint a földet át meg átszelő és öntöző viz-erek.A fehértói parasztorvos szerint "az emberbe úgy folyik a vér, mint az artézi kutban". És: "látom, hogy jó a szívverés; hullámzik" /18/. Lehetetlen nem gondolnunk a harsogva és rombolva áradó "vadvizek"-re midőn "vadvér"-ről hallunk: "minden hónapban arait termel össze az asszony vadvérnek nevezzük". Bozó néni is beszél vadvérről:"még a szemire is hályog Jött, mert megvadult a vére". - A nyugodt temperaraentumu emberről azt mondja a nép, hogy "csendes vérü" és ez a szó a nyugodt méltósággal áramló, széles folyó, vagy állóvíz tükrét idézi eszünkbe. De hallottuk azt is, hogy adott alkalommal "meghűl", sőt "végighül", vagy éppen "megfagy" a vérünk mint a folyók és a tavak vize télen.