Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

• 306 —

ben igen elbővülése" /256. és 374. o./.

Tovább szőhetjük gondolataink fonalát mondván, hogy a náp ás a "tudós" azért ál a "természetes" gyógyszerekkel ás gyógyító eljárásokkal, mert szerinte a természet gyógyító erejére hárul döntó szerep, ő osak paszszivan-alázatosan segíti a természet munkáját.

Bozó néni az Árpáról azt mondja, hogy "nem .16 azt bántani", had árjen meg, fakadjon ki s múljon el magától. Csak vártiaztltó teával segíti a természet munkáját. Az ótvarról közvélemény, hogy "azt nem jó gyógyítani, magától kell annak kitisztulni". Pápai Páriz ie Így vélekedik az "oltvarról"t "hirtelen nem-is kell gyógyítani, hadd verje-ki magát az annya raéhében rakodott rósz nedvesség" /392. o./. Tehát a nép'- éppúgy mint a XVII. századi orvos - nem igyekszik sürgősen megszüntetni a betegséget és a betegség összes tüneteit, hanem türelmesen vár, inig a betegség "idejét állja" és elmúlik. Minden betegségnek rendelt ideje, érési ideje van, ezt várja meg. A 2500 év előtti görög orvos Hippokrétész bölcsességét testesíti meg magatartásai "Ha a természet időt ad a nyavalya behatolására és elhatalmazására, akkor idót ad a gyógyulásra is" /13/.

Ezt tudva, megérthetjük Bozó néni szerény, alázatos kijelentését: "Nem gyógyítok senkit se.csak gyógyítsa meg mindenki magamagát". Nem 6 gyógyít, a beteg maga gyógyul meg. A gyógyulásért nem a maga tudományára büszke, hanem a természet erejét dicséri. És számon tartja azt ie, hogy a természet működésében Isten ereje érvényesül. Az elóbbi mondat ilyen értelmét bizonyítják más adatok is a népi orvoslás köréből.

Lássuk, hogy vélekedik a természet és az orvosok erejéről a nép országszerte.

A kiskőrösi tanyavilágban ütötte meg fülemet ez a kifejező mondat, de szerte az országban hasonló kijelentéseket hallhatunk:"hiába megyek akárhová, nincs orvosság. Peak a természet. Van akin nem is lehet eegiteni. A természet benne van" /14/. Egy tuberkulózisról tartott egészségügyi előadás után hangzott el az a jellemző kijelentés, hogy nem hisz a tébéoé fertőző voltában, mert ő sem kapta meg a testvérétől, holott poharából ivott, vele aludt. "Azt gondolöm a természet olyan. Megölte a-baoilust" /14/, Viszont: "ha a természet nem éli túl, akkor nem lehet meggyógyítani". /Békés megyei gyűjtés/. - Azért kapott kelevényt a gyermeke,mert "a természete úgy hozta". B. - Sokan nyugszanak meg ebben a szentenciában, miután hiába járták az orvosokat, kórházakat: "most osztá rábízom a természetre". B, - Ha az orvostudomány nagyszerűnek nevezett eredményeit dicsérjük, igy replikáénak: "Akármilyen tudós, hát mit tud arról, A természet, osaka természet. Meg az laten" /14/.

A reneszánsz ás a korai humanizmus idején, tehát a XVI. és XVII. században az orvosok is Így gondolkoztak. A XVIII. és XIX. század orvosa és orvostudománya fordult szembe azután a tökéletlennek tartott természettel és a nagyratartott tudomány és ész erejével igyekezett legyőzni, átalakita-