Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya
- 297 -koskodjón, elfoly as élővére". D. - "Az élővért mind kiszívta a nadálj". D.- /Élővér helyett éltető vért is emlegetnek./ - Érvágáskor "a jó vért nem szabad elvenni a jószágtól", csak a rossz vért. D.- "Egészséges, tiszta vérű asszony" holott az ura vérbajos. D. -Az ember természetét, temperamentumát az határozza meg, hogy milyen a vére. B szerint hajlamos a betegségre, vagy ellenálló velük szemben. "As én véren, kérem, olyan tiszta, hogy ráöntöm azt a politurot /a sebre/és nlnos semmi baj". T.l. sohasem gennyed, mérgesedik el a sebe, nem hajlamos a gennyedésre. D. - "Tallóseb"-nek nevezett bőrgennyedés nlnos a családjukban, mert "a mi osaládunk olyan tisztavérü, hogy nemigen fordul elő". Gyű. A lovakról megállapítja - miközben nézi, hogy az állatorvos vért vesz tőlük- hogyi "egyiknek gyengébb, sárvlzesebb a vére, mint a másiké. A náciké öregebb.Az embernek Is.Ahányan vagyunk, annyiféle a vérünk. Éltető vér nincs bennem. /Mert ha megvágja magát/ csak sárvíz folyik" D. - "Bem egyforma a xfc". Rajta például alig látszik meg a méhcsipés helye, a barátnőjén pedig megdagad, "teljesen felfúvódik". 0. - Kotló kapott bele a keze bőrébe. Bevetolozta,egy-kettőre begyógyult."Az én vérem olyan, ez kiforrja. Az enylm, észre se veszi. Vem sebesedlk sohase rajtam semmi".S. - Vem voltak ótvarosak a gyerekei, mert "olyan tiszta vérből kellett hogy származzanak, hogy kimondani nem lehet.Egy pattanás sem volt rajtuk.A mag is tiszta volt, de a talaj Is az volt". /T.l. a gyerekek apja - a mag - és anyja - a talaj - egészséges, tisztavérü/. Gyű. - "Olyan a vére, hogy hamar mérgesedik", könynyen vérmérgezést kap. D. - Lánykorában semmi baja sem volt, de most Öregkorában "a vérem is mán gyenge, mindenhez mindjárt mérgezést kap. lost inkább kelésformák támadnak". D. - Ha sebre, gennyedésre mályvagyökér- port szórunk, hamar meggyógyul; "csak a vére ne legyen fertőző", azaz fertőződésre hajlamos. Bcs. - Az 1919-es spanyol influenza járvány "az csak a kövéreket vitte". Azért azokat, mert "felélték a jó véreket".D. - Hülés okozza a "plrosgumóa orbáne"-ot. A betegség súlyossága attól függ, hogy 'feilyen a vére" a meghűlt betegnek. "Amelyiknek sűrű a vére, annak több, amelyiknek hlgabb, annak kevesebb gumó támad a bőrén". Bős. - Vagyon számon tartják, hogy az idősebbek vére sűrűbb, sárvlzesebb, stb. mint a fiataloké s ebből sokféle nyavalya származhat. "Elvághatom a kezem, nem folyik vér, mert meg van aludva a vér" - panaszkodik egy 90 éves dobozi öregember, - A havivérzés elmaradása után, a változás idején is "besürüsödik a vér".Azért ragasztatnak nadályt az öregasszonyok, mert "a vérkeringést egyenlíti". A hajlamtól osak egy lépés a betegség. Szinte minden betegséget vérből eredő bajnak, "vérbaj"-nak tartanak. /Vérbajon nem szifiliszt értenek/. Általános nézet szerint annak pattanásos az arca, akiknek "sós a vére". A Sarkadon hallott "sóvár" bőrbetegség-név is arra utal,hogy a sóé vérrel hozzák összefüggésbe. - A nagy kelést "vérkelés"-nek nevezik". - A sttly "nyaknál tánad leginkább örökölt vérbajból" D. -
