Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 290

estétől reggelig a meleg kemencében állott, leszűrték a levét, letették a pincébe s ezt itta./

Kolerásokat is kezelt a nagyanyja. Fokhagymás ecettel dörzsölgette, kenegette őket és "sokat felélesztett". - Tolnamegyében történt - Boző nénivel, nem a nagyanyjával - hogy egy fiatalembert "összehúzott a görcs". Beledörzsölt három fej fokhagymát félliter vízbe és végigkente vele."Kiállt belőle a görcs". /A kolerásokat ia göros huzza. Logikus volt tehát számára a koleragyógymód alkalmazása nagyanyja után ebben az esetben is./

Igyhát nem utolsósorban a kenést is tőle tanulta. 6 biztatta: " - Kend meg a nyakam, mert te első vagy /t.i. első gyerek/, a te kezed hasznos". És: " - la, itt, gyere, itt nyomkodd meg, itt kend meg" - buzdítgáttá, tanitgatta.

Ebagos gyereket fürdetett a nagyanyja. De nem akárhogy. A fürdető teknő egyik sarkába kenyeret, a másikba sót tett. Mielőtt a beteg gyereket beletette volna a fürdővízbe keresztbe belecsapta a kenyeret meg a sót. Pürösztés után átszűrte a vizet: "meglátszott a szőr abba a/szürőn fönnakadt/ kenyérbe és abba a sóba". Imádkozott is valamit füröaztéa közben.

Régi betegségneveket is tanult nagyanyjától. Régiség bizonyítéka, hogy például a "turkelevény" szót /tömlős hasdaganatot valószínűleg petefészekdaganatot nevez Így/ tőle hallottam először Békésmegyében.

Szüntelenül osodálattal és tisztelettel emlékezik tanítómesterére, nagyanyjára,

"örméiny gyök érnek nevezte el az én szegény nagyanyám, mert 6 termesztette. Törkölypálinkába tette, szivrül, májdaganatról, vesebajrul, gyomorfekélyről használta. Az olyanokat meggyógyított, hogy a lábaik fel voltak zsugorodva meg minden.Hát amit el tudtam örökölni tőle, hát használom".

Ennyit - mutatóba - egyelőre a tanultakból.

A fentiek alapján is reprodukálhatjuk, hogy bizony hosszú ideig tartó, szoros Iskola volt ez! Játék és később szórakozás helyett nyilván nem egyszer a tanulást választotta. Más gyógyítók történetéből tudjuk, hogy már gyermekkorukban, a többi gyerektől eltérően milyen szívesen hallgatják az öregek tanítását, tanácsait, meséit. Szüleik és környezetük ellenkezése ellenére ott lábatlankodnak az öreg tudósok körül, míg egyre többet magukévá nem tesznek a tudományukból.

Fő tanítómesterén kívül nyugtalan, hányatott élete során, gyerekkorától kezdve másoktól Is tanult, ha nem is olyan döntő jelentőségű ez, mint nagyanyja tanítása.

Édesapjától la tanult. Habár ebben az esetben - éppúgy mint az ezután következő esetekben sem - nem volt szó oéltndatos nevelő ráhatásról, mint nagyanyja esetében. Baguk a tények, az élet történései hatottak nevelőén a növekvő gyerekre.Példának megemlítjük, hogy a tályoggyökér megbecsülését is édesapjától tanulta. Hogyan? Hyolc lovat tartottak otthon.Édeaap-