Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Anikó: Adatok az orosházi timáripar népraj zához x
281 -Nagy Anikó: ADATOK AZ OROSHÁZI 1‘IMÁRIPAR NÉPRAJZÁHOZ X Orosházán az első világháború körül 5-6 tímár működött. A tímárok kielégítették a város felsőbőr szükségletét, sőt a környékbeli vásárokra is eljártak. Zsíros felsőbőrt készítettek hagyományos módon. Csak Csmeláék alkalmaztak vegyszeres eljárást az első világháború után. Ez a szakma nagy befektetést igényelt. A bőr kikészítéséhez több ember szükséges. A befektetett tőke pedig soká fordul meg. A tímároknak saját házuk volt, mert a mesterséggel járó szennyes munkát más házában nem végezhették. Általában a műhelyben a családdal együtt 5-6 ember dolgozott.Minden tímár tartott bennkosztos inast is. Ez nem kapott fizetést, osak borravalót. Felszabaduláskor azonban tetőtől talpig felöltöztették. Az inas'a tisztamühelyben lakott. Az első világháború előtt a segéd napibére - 10 órai munkaidő mellett - 2 korona és teljes ellátás volt. A jő segéd bőrkikészítés! Jogot is kapott. Ez azt jelentette, hogy ha a mester egy csapat, parti bőrt készített, a segéd a saját pénzen vásárolt 1 db bőrt a mester szerszámaival kikészíthetett. Minden két hétben volt egy parti. 8s 24-25 bőrből állt. A szorgalmas segéd, ha hosszú ideig dolgozott, házat is szerezhetett. Azonban csak segítséggel önállósulhatott.A mestereknek társadalmi súlyúk volt. Pénzes emberek lévén, minden ajtó megnyílt előttük. Legtöbbször a mesterség több generáción keresztül öröklődött.Előnyben voltak a vándorló iparosokkal szemben, mert meg volt a felszerelésük, bevezetett üzletkörük és biztosítva volt megélhetésük. Sem volt alkalmas minden ember a mesterségre, mert nagy fizikai erőt kívánt. A tímárok igyekeztek forgalmas helyre települni, hogy a lábbelikészltők könnyen felkereshessék őket. Lehetőleg nagytelkü házat vettek, mert a műhelyük és az anyag tárolása nagy helyet igényelt. Megemlítjük, hogy a tlmármesterség nyilvánvalóan német Iparosok közvetítésével került a magyar Iparosok kesére. Erre vall, hogy a szerszámokat még ma is inkább német nevükön emlegetik és az egyes munkafázisokat is németül mondják. 1./ A műhelyek berendezése A tinértelepen a lakóház az utcára nézett. Hátul voltak a műhelyek. A telepen a következő műhelyeket találjuk: * * Az 1962/63. iskolai évben az országos középiskolai tanulmányi versenyen második dijat nyert pályamű részlete
