Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Beck Zoltán: Disznótoros szokások Orosházán és környékén
- 258 lekvár. Lassan lecsillapodik a hangulat, és a cigánykát is, mások is megmosakodnak, befejezik a vacsorát, előszedik a hangszereket és táncolnak, danolnak. A cigánykáknak most jut eszükbe, hogy a lopott kolbászt a kerítésre akasztották. Sietve mennek érte, de késő már: a kutyák mind megették. A cigánykák ezután rövidesen távoznak:Kosarukba kolbászt, hurkát, süteményt kapnak. ígérik, hogy megszolgálják maid. Bég is szolgálják, mert távozásukkor bekenik a küszöböt korommal és lekvárral, amit csak akkor vesznek észre a háziak, amikor a disznótornak vége és a vendégeket kikisérik. Bosszúság ez, mert másnap súrolhatják, de megéri, mert jót mulattak a játékon - és legközelebb majd ők adják vissza a "kölcsönt". A fent leirt gerendás! disznótori cigánykázáshoz hasonlítanak azok a szokások, amelyeket a környék más községeiben - Kaszaperen, Pusztaföldváron, Csanádapácán, stb. - figyelhetünk meg. Ettől az egyeségesen kialakult játéksablontól azonban helyenként van bizonyos eltérés. Kondoroson - különösen, ha Idősebb asszonyok és emberek mennek "cigánykába" -, kántálni is szoktak. Ezt éneklik: "Hurka, hurka eledel, Kit az ember majd elnyel, ó hurka, jó hurka, Drága pampuskat" Orosházán is kis verslkével kérnek bebocsátást: "Eljöttem én kántálni, Hem szabad engem bántani. Én fogtam meg füllt, farkát, Adjanak egy darab hurkát!" Gádoroson az a szokás, hogy ha a cigányokat fölismerik, akkor elkergetik őket, csak akkor adnak nekik enni, ha nem ismerik meg őket. Békásaámsonban az egyik cigányasszony kártyát vet, a többiek addig lopnak. A gazdának minden jót kíván: jövőre annyi hurkát, hogy ne győzze megenni. Csorváson egészen szinjátékszerü a cigányjárás. Mikor megérkeznek a cigányok, a böllér megkérdezi tőlük:- Honnan jöttetek?- Mi, kezsit csókolom, otthonról - feleli a cigányember.- De hogy hogy otthonról? Adjátok ide a személyi igazolványt és a menlevelet! Még azt se mondtátok, ki fia-bornya vagytok. A cigányok odaadják a menlevelet és a személyi igazolványt, ami nem más, mint trágárságokkal teleirt papírlap. A böllér fönnhangon olvassa. Mindenki nevet. Közben a purdék énekelnek, az apjuk, anyjuk, meg a dádé a rókatáncot táncolják. Mikor elolvasta az iratokat, megkérdezi a böllér:- Na, dádé, minek jöttetek? A dádé igy válaszol:
