Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

1- 22 -állapították nag, hogy az a különben Is eladósodott parasztok teljea tönkremenéséhez vezetett. 1880-ban a Csanád megyei volt kincstári telepitvényes falvak mindegyikének tartozásai százezreket tettek ki ás napirenden voltak az árverések /10/.A kincstár is, mint a legnagyobb területek birtokosa, tehát igen késón járult hozzá a fOldok OrOk megváltásához, amelynek árát pedig a bérösszeg állandó fizetésével már többszörösen kifizették. A kérdés nem jutott nyugvópontra,mert a községek a régi haszonbéreket, de á különbőzé intézkedések során leszállított újakat sem tudták megfizetni. Sorsuk még az elsó világháború után sem volt megoldva. A valorizált értékben hosszú idóre szétosztott adósság végleges kiegyenlítése jónéhány községnél csak az 1940-es és 50-ea években ért volna véget. A telepes községek lakóinak leszármazó! «;as óseik által megszállott és általuk megművelt föld tehernélküli birtokába valójában csak a felszabadulás nyomán végrehajtott földreform során jutottak.Csak a földosztással szűnt meg a bérié községekre feudális maradványként méhesedé adósság és azzal a bérletbél kifolyóan a több nemzedékre állandóan ható kisajátítás.

b./ A bérléközségek és kertészségek sorsának megfigyelését szükebb területre, - Csanád megyére és azon belül is különösképp Pitvarosra korlátozzuk.

A haszonbéresek és a kertészségek jelentéségére mi sem anitat rá jobban, mint az, hogy a III. század elsé felében, amikor Csanád megyében a telepek többsége létesült az Arad-mutinai kincstári birtokokon, mindössze 9 helység van, amelyek úrbéresek - és mellettük 17 a bérlételepek száma. A 9 helység közül 3 mezőváros: Hakó a megye székhelye 1801-ben 8645 lakossal, Nagylak és Tornya együttesen sem érik el akkor a 4400' lakost. A 6 úrbéres község: Battonya, Apátfalva, Csanád, Sajtény, Palota és Földeák lakossága összesen alig van valamivel 9.000 fé felett. A fentebb felsorolt úrbéres helységek lakóinak száma 1850-re 22.000-rél 60.000-re emelkedik. Ezenkívül a század elsé évtizedében még nem létezett kertésztelepek lakosságának száma a század közepére eléri a 28.000 fét /ll/. A megye lakossága fél évszázad alatt négyszeresére emelkedett. Esek a helységek Makót és FOldeákot kivéve kincstári földeken települtek un. kamerális helyek, amelyeknek lakóit úrbéresként kezelték. Makón a Csanádi püspök a birtokos. Földeákon pedig a Návay család tagjai osztoznak. A megye többi 17 lakóhelyét nem nevezik községnek. Rendszerint a helység nevéhez hozzáfűzik a praedium, azaz pusztaszót, vagy ha a bérlék kertészkednek, jp*kertészség szót, vagy zsellérek,illetve harmadosok melléknévvel illetik a telepet. A bérlételepeket a kincstár közvetlenül vagy alhaszonbériéi utján telepítette. A XIX. század elsé felében a temesvári kamarai igazgatóság irányítása és a pécskal kamarai provlzorátus utján végezte a telepítést. A kincstárnak nagyobb hasznot jelentett volna, ha a területén a ridegmarha tenyésztés helyett gabona és esetleg iparinövény termesztésre tér át. Ehhez azonban nem volt elegendő té-