Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Szabó Mihály: Kezes lótartás Orosházán
- 211 Szabó Mihályt KEZES LÓTAETÁS OBOSHÁZÁI Orosházán a lótartás nagy hagyományokra tekint vissza. Erőteljes kifejlődését több tényező határozta meg: a jobbágybirtokok gyors szétforgáosolódása kevésbé kedvezett az ökörmunkának, a lösztalajon a lóiga is elvégeste a szántást, a lakosság szaporodván elözönlötto a környező pusztákat, ahonnan a faluba a sáros utakon könnyű, gyorsmozgásu, erős lovakkal juthattak be. A múlt század közepe óta gazdasági okok Is közrejátszottak: gabonát fuvaroztak a szentesi tiszai révhez, a katonaságnál nagy kereslete volt a kezes, mindenre használható lovaknak, s a belterjes gazdálkodás megindulásával mindig több tennék gyors és plosó elszállításának gondja merült fel. Nemcsak mennyiségi,de minőségi változás is állt be az idők folyamán. Eleink saját belátásuk szerint választották ki, milyen lovat tartanak, Így mondhatjuk fajtanélküli lovaik voltak. A magyar parlagi ló képezte a nagy többséget; kezdetben párosították össze-vissza, később mindinkább a nóniuss fajtával való nemesítés alapját képezte.A nagy nónluezt nem kedvelték, "kevésbé jelleges, buta nagyló1» - tartották róla. A kis nónlusz kevésbé IgényeB, formásabb, kiválóan alkalmas a nehéz, kitartó munkára, fürgemozgásu, a katonaság is szívesen vásárolta, ugyanakkor parádés lónak is szép volt. Magassága a földtől a marjálg mérve kb 160 cm. Az utóbbi évtizedekben a méntelep vezetője - állami rendelet következtében - megválogatta, hogy melyik kancát melyik osődörrel föáözteti. Hálunk nem tudott gyökeret verni az angol,- a muraközi és egyéb fajta.A méntelepen alkati nemesítésre tartottak arabq. gidrán esetleg lipicai mént is. Az arabs kemény, szépformáju ló. A gidrán szép ló,de osökönyös természetű, rosszindulatú."kórságos kutyáié". A méntelep létesítését nem tudjuk pontosan, de 1830-ban 10 csődőr és 6 "helység lova" árpa és zabszalmát evett télidőben,ezért a"ménesen kint levő levak és rúgott. oslkÓkl után egy illetve fél porció zabot vetettek ki a gazdákra /l/. Kzldőben Mezőhegyesről évenként rendszeresen kaptak hágó ■AjA.1844-ben pedig három tagú bizottságot küldött a község az aradi vásárra, hogy két mént vásároljanak. Ugyanebben az évben a csákói legelőn csődörök részére Istállót építettek /2/. Később a Kisszentmlklósl Cs. Kir. Katonai Ménestől, a nagykőrösi Állami Méntelepről kapott Orosháza tenyészmént. » Sőt 1882-ben az egészségügyi lóvlzsgán a parasztemberek oaődörei közül 16 - ot tenyészménnek nyilvánított az állami bizottság /oaődörvlzsga/. A századforduló előtt megindul a törekvés tájfajta kialakítására. 1898-ban a méntelep törzsállományát 5-re emelik a Nagykőrösi Állami Méntelep Békéscsabai 3. Osztályáról /3/. 1899-ben mintegy 110 helybeli gazda i-