Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
- 185 -sokat ért. foldás |iltaléban 3-4 tódig oh osztagot raknak. A ke adó és befejező félkör alakú régeit is tódisoknak mondják. Az osztagot asért rakják toldásonként» ■art ka as egész feneket megkezdenék "ax időnek retnék be"/t.i. ha eső jönne rakás késben» akkor hirtelen nem lehetne dombomra bevölgyelnl s beásna/. Asután nog nohosebb loans as egéssot áttekinteni rakás közben és esetleg elferdülne. Ac első toldásnál legtöbb esetben a kezdőrége kaparékja a fejalj. űrre borogatja as asztagrakő jobbról-balról as első kérésért. A kérik fejeit a fejaljra helyezi. A kérék itt szoroséul vannak és kissé takarják egymást. A toldás heossnságát a kint lévő gaz szabja meg. Leggyakrabban 8 kérés toldást raknak. Az asstagrakő a következő sorokat as alatta levő serek köteléig tossi. A toldás szabadon álló rége az állásig függőleges.! legfontosabb az» hogy ahol a kezdőrégéhez toldanak» ott mindig szorítanak minden sert, minden kévét. "Meg kell ugrálni!" Azért kell szorítani, mert ellenkező esetben süllyedés után megnyílik a toldás és fenékig beásik az asztag. A teldásfenék asgrakása után az asztag rakását a szabadon állé egyik sarkánál kezdik. Itt is két sort hajt a rakó: az asstagszélt és a völgyelését. Ha az egyik oldalon a két sort régighajtóttá és beszorította, akkor átmegy a másik sarokra. Ott is régighajtja és beszorítja. A közepét a fentebb leírt két mód egyikén soronként berölgyeli. így rakja fölig az asztagot. Oldalt a megrakott asztag vezeti. A tetejesésnél arra kell ügyelni, hogy "srégen magasodó legyen". Ollepedés után a gerinc vízszintes less. Ha erre nem ügyel a rakó, akkor lefele lejt a gerince és nyerges lesz. Inkább halhátu legyen a kész asztag, mint nyerges, mert a nyerges asztag hamarabb beásik. Ha szükséges, akkor még egy toldást raknak az asztaghoz. Ha közeleg az eső és a szél nyaldossa már az asstagot, a kocsiról kévékkel berakják a megkezdett toldást. A berakást alulról kezdik. Az alsó sor kévéit szorosan egymásmellé rakják úgy, hogy kifele lejtsen. Azután gyorsan berakják a közepét. A sorok fedik az alatta levő sert kötésig. A szélső kévesort is úgy helyezik el, mint az alsót. Ha az eső elvonult és a szél megfujta a kévéket, száradás után az ásztagon a kévéket átrakják. Ha nagyon megázik sz asztag, akkor amint megáll az eső s minős kilátás újabbra, az ázott kévéket leszedik s négyesével összeállítják fejjel felfeA. Teljes száradás után ezekkel folytatják az asztagrakást. Ha csak egy kis eső veri meg az asstagot, és a szél észak felől kezd plssegnl. gyengén fújni, akkor egy jó óra múlva folytatják az asztagrakást. A befejező vég rakásakor az első állást berakja az asztagrakő, amikor odaér. A második állást nem rakja be, hanem megkezdi a csúcsát rakni.
