Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 178 -tett, akkor lekaszálta. A kiesi tarlót pedig kikapálta. A kikapált tarlót kisgerebijével kigereblyézte és félreeaó helyre húzta.Ha rögös, hantos volt a föld, lapáttal, kapával elnyeaegette. Locsolóval egyenletesen meglocsol­ta. Amikor a vitet a szérű beitta, akkor a gyereksereget, kanásst, bérest ráereaztették s kergetőst kellett játszaniok, de nem volt szabad leszalad­­niok róla. Amikor a gyerekek jól megtaposták, bocsiba fogtak. A gyerekek felültek s körbe-körbe járta a kocsi a szérűt. Elóször az egyik s azután a másik irányban.Eleinte kisebb, majd nagyobb köröket csináltak. A gazda köz­ben lapáttal egyengette a földet, megütögette ott, ahol a kocsi kereke fel­törte. Járatás után olyan kemény lett a szérű, mint a kó.A szérű akkora te­rületű volt, hogy az aaztagon kivfil a gép is megfért*rajt*< Egy kisebb gaz­daságban 300-400 öl s nagyobb gazdaságban egy fél klshold területű is volt. Amikor részesmunkásokkal járt a gép, akkor már nem csináltak ilyen járatott szérűt. 1930 óta csak a gondosabb gazda készít u.n. nyesett szflrflt. Ha e­­rős a tarló és dűlt, akkor készít egy kicsivel nagyobb szérűt, mint az asz­­tagok, hogy az asztagok körűi mezítláb járhassanak. Az asztagrakás után, ha az idó engedi, kissé megnagyobbítják, hogy a csépiómunkásoknak se sértse fel a tarló a lábukat. Ilyen szérűt sem sok helyen esinálnak már. Újabban asztag alá szérűt láncboronával is osinálnak. Elóször láncboronával összehúzzák a tarló- és mislinghulladékot és azt kiveszik a borona alól. Azután rátesznek 2 fogasboronát nehezéknek. Körbe-körbe boro­náinak. A szélén kezdik s befele haladnak. A 1övezető a megboronált szérű szélén vezeti a lovat.A borona által összegyűjtött tarlóhulladékot a dudvá­­ra huzatják. Másodjára már hosszában /oda-vissza/ boronáinak. így a tarló összetörik, megpuhul, megtörik és hajlik. Mezítláb is könnyű rajta járni. b./ Asztagrakás Hajazott asztag Az asztagot kisebb gazdaságokban a gazda rakja. Nagyobb gazdaság­ban, ha idős a gazda, akkor a rakodóbetyár vagy a rakodórészes rakja. Es a betyároknak, részeseknek tekintélyt adott. Az asztagrakást külön díjazták. "Megérdemlil» mondták a egy zsák árpát,vagy egy zsák busát adtak, mert szép asztagot rakott. Kisebb helyen 2, nagyobb helyen 3-4 ember rakja az asztagot. Ma­gát az asztagot csak egy ember, az asztagrakó rakja. A többi kévehányó és kéveforgató. Uraságnál, ahol széles volt az asztag, többen rakták, de lent a földön asztagnésó, vagy vezető volt, aki irányította, felvezette az osz­tagot . Az asztagrakó általában kézzel rakja az asztagot.Csak nagyobb he­lyeken és az uraságnál rakták villával is az asztagot. Ugyanis a hosszú i­

Next

/
Thumbnails
Contents