Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
173 -csak böködi. Ha hordásközben elvesztik a vasvillát, kényszerűségből favillát használnak, de kínlódnak vele. A lóhajtóostort nemcsak a lovak noszogatására használják, hanem rakodáskor arra akasztják a gyeplőt. A hordással nem sietnek. Szárad a gaz a keresztben. Szeretik, ha közben egyszer megázik, mert egy kissé avat lesz a szalma s nem lesz éles a takarmány. Ha később hordanak, akkor egy kicsit ülopszik is, ami szintén előny. Akit nem sürget a gép, az 10-14 nap múlva kezdi a hordást. Újabban az aratás után átlagosan egy hetet várnak. így a gaz kiszárad és szárazon kerül az asztagba. Az asztagban is áll 1-2 hétig, ott meg összepuhul a gaz s jó lesz a törekje, polyvája.A hirtelen elcsépelt gazé érdes, bflrkös s nem szeretik a lovak. Legtöbb esetben a gazt a tanya alatt kezdik el vágni s igy a tanyától legmesszebb eső részére a legkésőbben kerül sor. Ezért az a legszárazabb. Ott kezdik el a hordást.így kerül az asztag fenekébe. Az éretlenebb gaz pedig az asztag tetejére kerül s ott is szárad. Hordás előtt mindig megkenik a koosit. Kenyett kocsival indulnak. A hordás megkezdésekor a szerszámokat a kocsira teszik. Ma messziről hordanak, akkor a két vendégoldalt az oldal közé teszik. Mindig a vastagabb felét dugják az oldal közá. Elől a kissaroglya alsó fája tartja, hogy előre ne csússzon a lovak közá. Az egyiket az oldalköz jobb- s a másikat a balfelébe teszik azért, hogy a kocsisnak legyen helye az alsövinyen. Legújabban a vendégoldal végére ezalmaosóvát kötnek,vagy szalmakötelet csavarnak, vagy bemeszelik, hogy a gépkocsivezetők meglássák s föl ne nyársalja őket.Ritkán mislinget csavarnak a vendégrudak végére. A keresztfákat a hátsó saroglya pálcái között átdugják ás elől a kissaroglya alsó fája tartja meg ezt is. Ha helyből hordanak, akkor felkötik a vendégoldalt. Erre a célra szolgál a 4 darab kóoból készült kötél, a vendégoldalkötő kötél. A vendégoldalak vastagabb felét felteszik az első förhéore. Itt kényelmesebb rácsatolni. a kötelet. A kötél csülkös végét ráhurkolják farkashurokkal, hogy az esetleges kioldáskor ne essen le a vendégoldal. A maradék kötelet még egyszer átveszik a vendégoldal alatt s egy, vagy két hurokkal megkötik. Olyan magasra kötik a vendégoldalt, hogy a lőos felső részéig érjen, mert ez a magasság felel meg a másfélöles keresztfának, A vendégoldal hátulaó részére is ráhúzzák a kötél csülkös végét a farkashurokkal megkötik.A másik vendégoldalt is ugyanígy felkötik, A keresztek közül a legszárazabbakat rakják fel először a kosaira és hordják be, mert az a legalkalmasabb az asztagfenékbe, A korai Yágá.3 - különösen a kéve közepe - egy hónapig is nyirkos, szijjas és attól, valamint esős nyarakon a föld nedvességétől átnyirkosodik az asztagfenék, Amikor a száraz fenék kész, a gyenge lovas a föld hosszának a belső, tanya felőli végénél folytatja a hordást a dűlőig. Ezáltal mindig jobb 3 jobb lesz az ut és könnyebb a rakott kocsi. Az erősebb lovas a dűlőnél kezdi, mert az