Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 165 -kevés buzapolyvát és 1-2 kg abrakot /kukoricát, vagy zabos kukoricát/ is kaptak. Napjában háromszor etették a lovakat. A pihenéstől - a II. ekekapálást is elvégezték akkorra - és a jó takarmányozástól úgy megjavultak a lovak, hogy az aratást - a nagy meleget nem számítva - fel se vették. Viszont ha nem jól készítették őket elő,akkor úgy délfele, vagy estefele csak nyújtogatták a nyakukat és nehezen mentek előre.

Újabban lucernával, polyvával és kevés abrakkal igyekeznek előkészíteni a lovakat,Az abrakot zöldherével is pótolják, mert a III. kaszálást már lehet ilyenkor vágni. Sok vizet kiván s a nagy meleg hasmenést okoz, ami gyöngíti a lovakat.

A gazdák legjobban szeretik a paripalovakkal, meddőkancákkal, korosabb lovakkal, főleg jószándéku lovakkal huzatni a gépet. A csikólovat azért nem kedvelik, mert kezdetben nagyon húznak, később elfáradnak, ellankadnak s nem egyenletesen húznak.Nem szeretik a csökönyös lovakat sem, mert a gép apróbb hibái miatt rendszerint sokszor megállnak s az ilyen lovak vagy nem indítanak, vagy nem nyugodtan inditanak. De nem szeretik a kiscsikós lovakat sem. Főleg hajszrul /a gaz felől/ nem fogják be, mert a csikó még a gép asztalán is kérésztülugrik, vagy beleszalad a gazba s összekuszálja, hogy szophasson.Szükségből csárul fogják, mert erről valamivel nyugodtabban szophat a csikó,a lóhajtó is tud rá vigyázni és a géptől is meszszebb van. A gazda szükségből testvérétől, sógorától, szomszédtól kölcsönöz lovat.

Némely gazda azt gondolván,hogy a lovak előkészítés nélkül ie kibírják az aratást, nem készíti elő. Rendszerint vesznek egy jó ostort s ha megszólítja őket valaki, hogy: "Soványak a lovak, hé!" felmutatja az ostort s mondja: "Nyélre van kötve az abrak!" Mire'a megszólító a bajusza alatt morogj a: "Bas zhatod!"

Az aratás előtti piac mindig hosszú, délutánba nyúló piac. Ekkor sok árut: csirkét, túrót, tejfelt, tejet stb.visznek be, hogy pénzt csináljanak. A sok portéka eladása eltart 10-11 óráig s ezért az aratáshoz szükséges manillamadzag, Istrángok, fűszerek stb. bevásárlása délutánba nyúlik.

A manillámádzagot régebben a gépkereskedőtől, újabban a Hangya szövetkezetben vásárolták. Ekkor már a gazda látta, hogy hány kg-ra lesz szüksége. Régebben külföldről hozták be, mostanában Magyarországon készítik kenderből. Ez is megfelel. A megvásárolt manlllát a kamrába teszi s onnan fogyasztja.

Az aratás megkezdése előtt egy nappal kihúzzák a gépet a színből. Hűvösre huzatják.Átszerelik huzatásról-aratásra. Az átszerelést rendszerint a gazda végzi. A kurblival leengedi a főkereket, hogy a hátsó huzató kerekek ne érjék a földet. Kitágítja az L alakú tengelyeit, kihúzza őket s a gépszínbe viszi. Utána leengedi az asztalt tartó kereket. Majd a rudaskereket a gép elejéhez kapcsolja. Ezzel ismét négy keréken áll a gép. Ezután

i