Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Dr. Szabó Ferenc: A felszabadulás és a földreform Kaszaperen

- 136 -tak a kulákoknál bérmunkát vállalni. Számos juttatottnak nem volt megfelelő igaereje sem, igy csak nehezen boldogulhatott. Nemegyszer kézimunkát végeztek a módosabb középparasztok, kulákok földjein, hogy azok cserébe szántsanak, vessenek, fuvarozzanak nekik. A földkérdést a nagyobb népsűrűségű vidékeken a földreform tehát objektiv okok miatt nem oldhatta meg teljesen, bár nagy lépés volt előre s a paraszti tömegeket megnyerte a demokrácia ügyének. Ugyanakkor feltétlenül szükséges lépés is volt, okulva 1919 tanulságain. A kisparaszti gazdálkodásnak 1945 után már nem volt jövője, de a felszabadulás után csak a földosztással lehetett a földek megművelését és a mezőgazdaság talpraállását biztosítani /98/.

i/j>•/ A paraszti szövetkezés első eredményei Kaszaperen

A juttatottak közül csak a kisebbség tudott igazán megerősödni, önállósodni, parasztgazdává válni.Akik teljesen nincstelenek voltak a földosztáskor, a föld és az esetleges ingóságok, épületanyag, stb. juttatása után is nehézségekkel küszködtek, lemaradtak a némi előnyökkel, szerencsével indult társakkal szemben, jobbam fenyegette őket a kulákuzsora, a spekuláció veszélye, mint a gazdaságilag erősebbeket. A nehezebben élők körében érlelődött először az összefogás, a szövetkezés gondolata.

Ezek az elemek örömmel fogadták, hogy központi támogatással 1946 január 27-én Kaszaperen is megalakult a Földmüvesszövetkezet /99/, elsősorban azzal a céllal, hogy az elkobzott, kisajátított és felosztott birtokokhoz tartozott, de egyéni juttatásba nem adható gazdasági felszerelést, gépeket, épületeket "szövetkezeti tulajdonba átvegye, kezelje és tagjai számára hasznosítsa." Ennek minden kaszaperi juttatott automatikusan tagja volt /100/. A földmüvesszövetkezet működése sokat segített az infláció idején a spekuláció leküzdésében, néhány erőgépével /I gőzeke, 2 traktor/ az igaerőhiányon is enyhíteni tudott /101/, jobbadán azonban a felvásárlással foglalkozott. /1946 október 15-től kezdve pl. tejgyüjtéssel, vajkészitéssel /102/. A városi munkásság élelemellátása szempontjából ennek természetesen komoly jelentősége volt.

A közös tenne lés céljából alakított paraszti társulások legelsőbbje a két földbérlőszövetkezet volt Kaszaperen. Ezek 1948 november 6-án alakultak a kormányrendelet alapján s közösen szántottak, vetettek, csépeltekhez egyik szövetkezet 12 taggal dolgozott 31 holdon, a másik 16 taggal 23 ■'noldon /103/. E csirákból nőtt ki 1949 nyarán Kaszaper első s ma is működő termelőszövetkezete, a "Lenin" tsz. Mintegy 23 parasztcsalád, 50 taggal, szinte valamennyien juttatottak, először 112, majd 248, később 345 •.oldon szervezte meg a termelőszövetkezetet. Az Országos Földhivatal engedélye alapján 1949 szeptemberében tagosítást bonyolítottak le a községben és egységes nagyüzemi táblákat alakítottak ki a tsz számára /104/. A pa